A politikusokban nem, a kormányzatban mérsékelten, a szakértőkben és a külföldi forrásokban viszont annál inkább bíznak a magyarok a koronavírusról szóló hírek olvasásakor. Ez derül ki az Opinio piackutató alkalmazással készült 1100 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárokat bevonó országos reprezentatív felméréséből. 

A többség nem érdeklődik jobban a járvány, mint bármi más iránt, a fiatalok csaknem fele pedig egyáltalán nem figyeli a koronavírus terjedéséről szóló híreket. A számok azt mutatják, hogy

• tíz magyarból legfeljebb kettő (pontosan 17 százalék) érdeklődik kiemelten a vírushelyzettel kapcsolatos információk iránt,
• a 16-59 közötti korosztály kétharmada csak annyira figyeli a vírus helyzettel kapcsolatos fejleményeket, mint bármi mást,
• a megkérdezettek negyede egyáltalán nem követi a COVID-ról szóló híreket,
• a Z generációnál ugyanez az arány csaknem 40 százalék, vagyis a fiatalok csaknem felét hagyja hidegen a járványhelyzet.

Hiszi, nem hiszi

A nemzetközi trendekkel egybevágóan az orvosok és szakemberek, valamint az egészségügyi intézmények számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a válaszadók egyharmada bízik bennük. A hazai bizalmi, vagy inkább bizalmatlansági helyzetet az írja le legjobban, hogy

• a külföldi hírforrásokat tartják a leghitelesebbnek (28 százalék),
• aminél még az operatív törzsbe vetett bizalom is alacsonyabb (27 százalék),
• a kormányzatban még kevesebben bíznak (22 százalék),
• a hazai média pedig utána kullog (20 százalék),
• jelentősen lemaradtak az önkormányzatok (11 százalék),
• a munkahelyi vezetők szavai se jelentenek túl sokat (7 százalék),
• de a sort a politikusok zárják (3 százalék).

Feladvány a cégeknek

A kutatásból az is kiderült, hogy az alkalmazottak elsősorban állásbiztonsági és egészségügyi kérdésekben igénylik a tájékoztatást a munkáltatójuktól. A cégvezetők egyharmadától több információt, általában a vezetőktől pedig korrektséget és hatékonyságot, valamint őszinte, nyitott és empatikus viselkedést várnak a nagyobb bizalom érdekében. Az is látszik, hogy az életkorral és a végzettséggel együtt nő az érdeklődés.

• A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százalék) igényli, hogy a munkahelye tájékoztassa őt a kialakult helyzetről,
• a legfontosabbnak az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos híreket tartják (34 százalék),
• utána az állásuk biztonsága következik (23 százalék), 
• meglepő módon a szervezet üzleti kilátásai gyakorlatilag irrelevánsak, a magyar munkavállalók elenyésző hányada (6 százalék) vár erről híreket a cégétől.

Ami a cégektől kapott információkat illeti, az összkép inkább pozitív: 81 százalék számolt be elegendő, vagy legalábbis használható információról, a többiek viszont semmilyen, vagy hiteltelen tájékoztatást kapnak a munkáltatójuktól. Összességében a vezetői szereppel kapcsolatban is inkább elégedettek a magyarok.

• Közel egyharmaduk példamutatónak tartja, 
• csaknem a fele úgy érzi, hogy a főnökük kontroll alatt tartja az eseményeket,
• ötödük inkább elégedetlen,
• 4 százalékuk pedig kifejezetten kritikus a vezetőjével szemben.

Kommunikációs téren a vezetők egyharmadától többet várnak a munkatársaik, mert ritkán, vagy egyáltalán nem szólítják meg a közösséget, a cégvezetők kommunikációja a válaszadók kevesebb mint negyede (23 százalék) szerint lett intenzívebb az utóbbi időben, a többiek változatlan vagy éppen csökkenő mértékű személyes belső tájékoztatásról számoltak be.

A munkahelyi vezető iránti bizalom erősítésére a korrektség az adu ász. Az összes válaszadó 70 százaléka, a diplomások 82 százaléka emelte ezt ki. Az elkövetett hibák elismerése, az empátia és a nyitottság ugyanakkor csaknem ugyanolyan fontosak, mint a gyors és hatékony intézkedések. Az emberi tényező minden második megkérdezett szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a bizalom. Önmagában a láthatóság, vagy az információforrásként történő fellépés azonban nem csodafegyver, mindössze a válaszadók egynegyede tartotta ezeket jó megoldásnak.