December közepéig minden rendben van a miniszterelnök szerint, addig van kapacitás. Persze kérdés, miben mérik ezt a kapacitást. És hogy mi az ára.
Orbán Viktor miniszterelnök minap közzétett Facebook-posztjában egyebek mellett arról beszélt, hogy december közepére éri el a Covid-ellátás a kapacitás határát. Meg persze, hogy világelsők és minimum dobogósok vagyunk lélegeztetőgépet és ágyszámot illetően. De mit is jelentenek ezek a számok? És mi lesz december második felében? És honnan tudjuk majd, hogy elértünk bármilyen határt?
A legfrissebb adatok szerint majdnem 70 ezer aktív fertőzöttet tart nyilván a rendszer. Bár a valós fertőzötti szám ennek sokszorosa, a pontos értéknek most nincs nagy jelentősége, így jobb híján maradjunk a 70 ezernél. Ebből a 70 ezer fertőzöttből majdnem 5200-an vannak olyan súlyos állapotban, hogy kórházban kell őket ápolni, és lassan 400-ra nő azok száma, akiket már lélegeztetni kell.
A fertőzöttek száma – és ebből következően a súlyos állapotba kerülő betegek száma – a védekezési intézkedések és annak függvénye szerint alakul, hogy ezeket az intézkedéseket mennyiben tartják be az emberek. Az pedig, hogy mennyit bír a rendszer, sok szempontból attól függ, hogy mit akarunk, mennyit bírjon.
Összességében mind a védekezés hatékonysága, mind az egészségügyi rendszer kapacitása azon múlik, hogy milyen árat vagyunk hajlandók fizetni.
A védekezésben az egyik véglet a teljes lezárás – ennek kétségbevonhatatlan hatékonysága tavasszal megmutatkozott –, a másik a laza semmi. Egyelőre Magyarországon a laza semmi felé billen a mérleg. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a maszkviselés önmagában elegendő, de ez nem így van.
A maszk fontos, de messze nem elegendő, önmagában nem állítja meg a vírus terjedését
– mondta lapunknak Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezetének elnöke.
Hozzátette: a most bevezetett szigorítások összességében túl sokat nem érnek: az éjszakai kijárási tilalom vagy az ingyenes parkolás felesleges, önmagában pedig az is csak hamis biztonságot jelent, ha harmadházzal működnek a mozik, színházak. Ezek legfeljebb kismértékben javíthatnak a helyzeten.
Annak lenne eredménye, ha minden tömegrendezvényt betiltana a kormány.
Emellett ha már nyitva lehetnek, érdemes lenne a vendéglátóipari egységeknél is csak minden második-harmadik asztalnál ültetni az embereket, és vissza kellene hozni ismét az idősekre vonatkozó bevásárlási idősávokat. És ez még mindig csak részleges lezárás – tette hozzá Csilek András.
Az európai példák alapján a részleges lezárás sehol sem állította meg a vírust, így egyre több államban kénytelenek teljes lezárást bevezetni. Az iskolák bezárása, illetve a teljes zár ugyanakkor már komoly közvetlen hatást gyakorol a gazdaságra, így ezt nem könnyű meglépni – annál is inkább, mert a tavaszi leállás hatalmas lyukat ütött a GDP-ben, a második negyedévben 13,6 százalékot esett év per év alapon – mondta a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. megyei területi szervezetének elnöke.
Mindezek alapján – pusztán elméleti szinten – az alábbiakkal lehet számolni. Ha az aktív fertőzöttek száma december közepéig folyamatosan, de immár lassuló ütemben emelkedik – az elmúlt egy hétben naponta több mint öt százalékkal nőtt a fertőzöttek száma közel azonos tesztelési szám mellett –, akkor december közepére az aktív fertőzöttek száma megközelítheti a 160–200 ezret. Ha a növekedés üteme jelentősen lassul, akkor is ezzel a nagyságrenddel lehet számolni, és ez még mindig nem az az időszak, amikor napról napra kevesebb a fertőzöttek száma.
Az elmúlt hetek adatai alapján az aktív fertőzötteknek nagyjából hat százaléka szorul kórházi kezelésre, közülük pedig körülbelül minden tizenötödik beteg gépi lélegeztetésre. Ha 160–200 ezer fertőzöttel számolunk december közepére, akkor ez 10–12 ezer kórházban ápolt covidos beteget és 650–800 lélegeztetőgépre került embert jelent majd. Fontos, hogy ha jövő héten a kormány bejelentené a teljes lezárást vagy akár csak az iskolák bezárását, ez a számítás már nem sokat érne. De jelenleg nem ez a helyzet. Egyelőre a korábbi számításunk szerint alakul a helyzet, ami egyáltalán nem megnyugtató.
Egyelőre annyi biztos, hogy még minden Covid-betegnek van hely és ellátás. A kamara elmondása szerint több körben is lehet bővíteni a covidos betegeket ellátó rendszert, vagyis vannak még tartalékok. A kérdés, hogy milyen áron. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, várhatóan le fogják állítani a halasztható, azaz elektív műtéteket, így jelentős kapacitás szabadulhat fel.
Ha minden ilyen műtétet leállítanak, akkor akár a tavasszal emlegetett, bűvös 32 ezer kórházi ágy is rendelkezésre állhat. Ezzel együtt természetesen az intenzív ágyaknál is lesz pluszkapacitás. Itt azonban – mutatott rá Csilek András – ismét felmerül ugyanaz a dilemma, mint az ország lezárásánál: mindez milyen áron álljon rendelkezésre.
A miniszerelnök rendre a kórházi ágyakat és a lélegeztetőberendezések számát hozza fel példának, de kínosan kerüli a humán erőforrás kérdését. Gulyás Gergely is csak arról beszélt, hogy akár tízezer gépet is be lehet vetni. Pedig nagyon nem mindegy, hányan és kik vannak azok mellett az ágyak és gépek mellett. A Népszava információi szerint nagyjából kétezer intenzív szakorvos, ugyanennyi szakápoló dolgozik, az 1800–2000 intenzív ágy fele pedig eleve foglalt az egyéb betegségek, balesetek miatt a koronavírustól függetlenül.
Nem lehet meghúzni a kapacitás határvonalát. Mert akár
nagyon sok beteget is el lehet látni, csak az a kérdés, hogy milyen színvonalon.
Minél több a beteg, hiába áll rendelkezésre akármennyi berendezés, az ellátás színvonala egy ponton túl mindenképpen csökkenni fog. Vagyis onnan lehet majd látni, hogy a humán erőforrás tekintetében elért a rendszer egyfajta határvonalhoz, hogy az ellátás színvonala hirtelen és drasztikusan romlik. Ez azt jelenti, hogy a napi halálozási számok hirtelen, ugrásszerűen és brutális mértékben emelkedni fognak.
Nincs egységes és központi információ arról, hogy az egyes kórházakban hány covidos beteget ápolnak, illetve hogyan alakítják át a betegutakat. A sajtóhoz leginkább az egyéni beszámolók, illetve az intézményekből kikerülő írásos utasítások révén jutnak el az információk, de a kamara sem lát tisztán. Annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire súlyos a helyzet az egyes kórházakban, a MOK egy névtelenséget garantáló csatornát hozott létre. A kórházak, orvosok, ápolók ezen keresztül tájékoztathatják a kamarát és másodsorban a nyilvánosságot a tapasztalataikról.
Lapunk információi szerint a budapesti Szent Imre Kórházban is átalakítják a betegutakat, erről azonban hiába kérdeztük a kórházat, az az operatív törzshöz irányította az Indexet, utóbbi pedig nem reagált megkeresésünkre. Az Indexhez eljutott beszámolók szerint kaotikus a helyzet, folyamatosan hozzák-viszik a betegeket egyik szobából ki, másikba be. Egy kórteremben akár több különböző osztályról érkezett beteget is elhelyeznek, az orvosok és ápolók pedig követik őket, így előfordul az is, hogy a sebészetről érkezett pácienst egy biopszián túlesett mellett kötöz át az ápoló. Úgy tudjuk, nemcsak az egyes osztályok között zajlik az átcsoportosítás, hanem más intézményekből is érkeznek nem koronás betegek. Hogy a kórházban fogadnak-e covidosakat, illetve ha igen, akkor hány koronás beteget kezelnek, nem árulta el az operatív törzs.
(Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt)