Szájbarágó a kötelező hatéves kori beiskolázásról, minden fontos szabályról és határidőről, hogy mi mindent tehet a szülő, aki szeretné, hogy a rendszer által központilag iskolaérettnek nyilvánított, hatodik évét betöltő gyermekét még egy évig ne sorozzák be kötelezően az iskolába.
Egy kormányrendelettel 2019 nyarán eltörölték a rugalmas iskolakezdést: megszüntették a nyolcvanas évektől létező, jól bejáratott gyakorlatot, amikor az óvodapedagógus, az óvoda és a szülő közösen dönthette el, hogy a nagycsoportos iskolaérett-e, és menjen-e szeptembertől első osztályba vagy sem.
A szülők és a szakmai szervezetek minden idegenkedése és heves tiltakozása ellenére az idei tanévben várhatóan még nagyobb szigorral él az új szabályozás, miszerint a szülők ezúttal is az Oktatási Hivatalnál kérvényezhetik, hogy a hatodik életévét betöltött, így törvényileg tankötelessé vált gyermekük még egy évet maradhasson az óvodában.
A tavalyi év tapasztalatai alapján összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, amiben a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatát vezető Verba Attiláné óvodapedagógus és a kötelező hatéves kori beiskolázás ügyét felkaroló, alulról szerveződő szülői közösség képviselője, Miklós György segített eligazodni az Indexnek.
Szülőként most mit tehetek, hogy a tanköteles korú gyermekem „évnyertesként” még egy évet maradhasson az óvodában?
A szülőnek 2021. január 1. és 15. között kell az erről szóló kérvényt beadnia – írja előzetes tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.
A tavalyi tapasztalatok alapján az ehhez szükséges űrlap várhatóan január 1-jén jelenik meg az Oktatási Hivatal weboldalán.
De mégis, mit kell írni az Oktatási Hivatalnak szóló kérvénybe?
Maga a kérvény lényegében egy szülői indoklás arról, hogy a gyermekünk miért nem érett még az iskolára. Ha vannak ehhez kapcsolódó dokumentumaink, ezeket mindenképpen érdemes ugyanúgy csatolni, ám ezek hiánya sem jelenti, jelentheti a kérvény élből való elutasítását.
Ami szóba jöhet:
Hogy mi kell? Vagy elég? Erről nem létezik sablon, nincsenek nyilvános kritériumok. Ahogy az általunk megkérdezett szakemberek fogalmaztak,
mindenki összegyűjti, amit tud, és reméli a legjobbakat.
Sőt, az iskolaéretlenséget alátámasztó papírokat már azok a szülők is gondosan tegyék el, akiknek majd csak jövőre vagy két év múlva lesz tanköteles a gyermekük.
Mire ne hivatkozzunk az iskolaérettség alóli felmentő kérvényben?
Még ha fenn is állnak, és komoly terheket jelentenek a gyermekünk számára – például egy válásnál vagy halálesetnél –, önmagában valószínűleg nem lesz elég nehéz családi körülményekre hivatkozni. Ezeket meg lehet említeni, bár inkább onnan közelítsünk, hogy a gyerekünk hol tart a fejlődésben, van-e bármiféle elmaradása. Például hasznos iskolaérettségi szempont lehet:
Beadtam a papírt január 15-i határidővel az Oktatási Hivatalnak. Mi a következő lépés?
Az Oktatási Hivatal a beérkezéstől számítva nyolc napon belül hoz egy első körös döntést. Ilyenkor alapvetően három kimenetel lehetséges:
Mi történik, ha elrendelik a pedagógiai szakszolgálatnál az iskolaérettségi vizsgálatot?
Nem sokkal ezután telefonáltak vagy újabb levelet írtak a lakóhely szerint területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattól, hogy a szülőnek mikor kell a gyermeket iskolaérettségi vizsgálatra vinni hozzájuk.
Ez viszonylag hamar megtörtént, majd a vizsgálat után a pedagógiai szakszolgálat elküldte az eredményt az Oktatási Hivatalnak, akik ez alapján kiadták a végleges határozatot.
Magának a folyamatnak összesen 60 napos határidőt szabtak, ám a gyakorlatban többnyire ennél hamarabb lezajlott a teljes iskolaérettségi procedúra.
Az iskolaérettségi vizsgálatoknál meghallgatják-e a pedagógiai szakszolgálatok a szülőket?
Többségében igen, annak ellenére, hogy erről azóta sem született semmiféle központi szabályozás. A szülők pedig ezt a partneri hozzáállást tartották méltányosnak, korrektnek a Szülői Hanghoz érkezett visszajelzések alapján.
Ugyanakkor voltak olyan pedagógiai szakszolgálatok, amelyekre sok panasz érkezett.
A szakértők mindenesetre azt tanácsolják, a szülők ragaszkodjanak ahhoz, hogy ne csak a gyermeket vizsgálják, velük is konzultáljanak a pedagógiai szakszolgálat munkatársai. Továbbá jó, ha köztudott, hogy az iskolaérettségi vizsgálat dokumentációját a szülő utólag kikérheti tőlük.
Eljut-e a szülői kérvény és az Oktatási Hivatalnak küldött teljes dokumentáció a pedagógiai szakszolgálatokhoz?
Nem feltétlenül. Általában nem is kapják meg a papírokat. Praktikus, ha a szülő viszi magával, de az esetleges, hogy ezt vagy megnézik vagy nem.
Ha valaki a végén megkapta a határozatot, de nem ért vele egyet, akkor mi a helyzet?
Végső lehetőségként bírósághoz lehet fordulni, ám ekkor meglehetősen hosszadalmas, költséges és kimerítő folyamatra kell számítani – legalábbis a Szülői Hang csapata szerint.
tavaly kicsivel több mint húsz iskolaérettségi ügy került bírósági szakaszba, és ebből összesen két esetben nyertek a szülők.
A bíróságokon jellemzően már nem történt szakmai, pedagógiai érvütköztetés.
Ha menet közben meggondoltuk magunkat, hogy a gyermekünk szeptembertől mégis menjen iskolába, vissza lehet-e lépni az eljárástól?
Aki kérelmet ad be az Oktatási Hivatalnak, később már nem léphet vissza. Ha a szülő elküldte a kérelmet, amit akár pedagógiai szakszolgálati felülvizsgálat nélkül elfogad az Oktatási Hivatal, a szülőnek mindenképpen még egy évig az óvodában kell tartania a gyermekét.
A tapasztalatok alapján összességében hogy vizsgázott az új rendszer?
A Szülői Hang csoporthoz érkezett visszajelzések szerint a szülői kérelmezés miatt sokakat elriasztott a bonyolult hatósági folyamat. Ennek főként azok a gyerekek voltak a vesztesei, akiknek a szülei nem kaptak elég információt az új szabályozásról, továbbá nem értették meg a kérvényezés fontosságát, így a gyermek esélyt sem kaphatott, hogy az iskolaérettségét megvizsgálják. Különösen a hátrányos helyeztű régiókban, de másutt is.
Az Oktatási Hivatal egyetlen alkalommal sem bírálta felül a pedagógiai szakszolgálat véleményét,
a kellően megindokolt és alátámasztott kérvények egy részét pedig kedvezően ítélte meg a rendszer, és a gyermek valóban kapott még egy évet az óvodában.
A Szülői Hang a szülői beszámolókból ítélve úgy látta, nem működtek egységesen a pedagógiai szakszolgálatok, ám ezt konkrét adatokkal nem tudják alátámasztani. Az Oktatási Hivatal döntéseiről azonban gyűjtöttek statisztikát, amelyből kiderül, megyénként igencsak eltérő volt, hogy hány esetet küldenek a szakszolgálatra.
Volt olyan pedagógiai szakszolgálat, ahol lelkiismeretesen megvizsgálták a gyerekeket, konzultáltak a szülőkkel, és alaposan átnézték az általuk vitt dokumentációt is. Máshol ennek pont az ellenkezője történt. Vagyis igencsak úgy tűnik, van esetlegesség a történetben, a szülőnek ráadásul nincs beleszólása abba, hogy őket melyik pedagógiai szakszolgálathoz sorolják be.