„Soha nem fogalmaztak konkrétan úgy, hogy »tudod, a Fidesz érdekei szerint, dolgozunk, és ezt így kéne«, hanem úgy, hogy »hát, igény támadt erre«, meg ilyenek… a maffiában lehet hasonló, gondolom...” – virágnyelven, többnyire szóban kapják az MTVA munkatársai az instrukciókat arról, hogy egy-egy anyagnak hogy kell kinéznie. Erről beszélt név nélkül a Szabad Európának három külpolitikai újságíró a köztévénél tapasztaltakról. (Továbbiakban P., S. és F.)

A külpolitikai rovat jó ideig, ahogy fogalmaznak „valamelyest autonóm volt”, de évről évre egyre nagyobb nyomás nehezedett rájuk. A 2016-os amerikai elnökválasztás volt a fordulópont. 

Mi is követtük a mainstreamet, nem vettük komolyan Donald Trumpot. Aztán valaki valamelyik minisztériumban a fejére csaphatott, hogy Trump és Orbán politikája mennyire hasonlít, és onnantól nekünk is ehhez kellett igazodni. Ekkor dönthették el, hogy a külpolitikai rovat sem lehet szabad. Ki is mondták, hogy ha Trump egyik gyűlésén kevesen vannak, akkor azt inkább ne mutassuk meg

– fogalmazott F.

Az M1 Híradója egyébként a mostani amerikai elnökválasztás eredményéról csak egy nappal később számolt be, még akkor sem mondva, ki, hogy Joe Biden lesz az új amerikai elnök. Úgy fogalmaztak, „több hírcsatorna is Bident hirdette ki a választások győztesének”, pedig hivatalos eredmény még nincs. Közben Trump állításait, miszerint „tömeges csalások” történtek a választások során, folyamatosan bemondták. A Magyar Hang szombaton megírta, hogy a közmédiában

És nem csak az amerikai elnökválasztás tényét igyekeztek torzítani. Október 30-án a hírigazgató például azt az ukázt adta ki, hogy egy részletes blokkban számoljanak be a hazai járványhelyzetről. A dolog pikantériáját az adja, hogy egy előre kitervelt koncepció alapján.

Az egész színháznak az a célja, hogy érzékeltessük: nálunk nincs akkora gond, mint bárhol máshol

– ezzel az üzenettel tette világossá Beregnyei Miklós szerkesztő a dolgozók számára, valójában mi is a tartalmi cél. 

P. elmondta azt is, hogy Németh Zsolt hírigazgató az aktuális napi szerkesztőnek telefonon vagy e-mailben ad iránymutatást arról, hogy milyen témákat milyen szempontok alapján ildomos feldolgozni. Írásait többször is cenzúrázták.

A klímamozgalomról készült anyagból például rendre kivágták Greta Thunberget, vagy előre szóltak, hogy be se tegyük őt. Ilyenkor persze lehet arra hivatkozni, hogy túl hosszú lett az anyag, de ezek a kivágások elég tendenciózusak voltak. Olyan anyagom is volt, ami végül egyáltalán nem került adásba

– fogalmazott.

A melegfelvonulásról sem lehetett részletesen írni.

A legnagyobb bűn az öncenzúra volt. Hogy pontosan tudod, hogy például a melegfelvonulásról nem csinálhatsz 3 perces anyagot azzal, hogy milyen fantasztikus, hogy van ilyen. Így neki se kezdett senki valami hasonlónak

– magyarázta F.

A források munkájuk során többször utasításba kapták, hogy tegyék bele az anyagaikba, hogy Soros Györgyöt sejtik többek között egy menekültekkel kapcsolatos esemény mögött. Arról is konszenzus született, ki legyen migráns.

Utasításba kaptuk, hogy nem használhatjuk a menekült szót semmilyen kontextusban. Még a hivatalosan menekültstátuszt kapó embereknél is migránsokként beszéltünk róluk, a menekülttáborból pedig befogadótábor lett. Az MTVA által bemutatott világban egyszerűen senki sem lehetett menekült

– emlékezett vissza P.

Arra, hogy a csúsztatások és a cenzúra ellenére, miért dolgoznak mégis az M1-nél S. mutatott rá.

Vannak a fiatalok, akiknek ez komoly lehetőség, megtanulják a szakmát, jó fizetést kapnak, még képernyőre is kerülhetnek. A fiatalok közül sokan nem fogják fel, milyen durván politikai anyagokat írnak.