Szél Bernadett a Facebookon megjelent posztjában azt írja:

A Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség tagjai nem támogatják a felhatalmazási törvény 2.0-t, mivel eddig sem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott a cselekvéshez. Szabó Szabolcs, Hadházy Ákos és Szél Bernadett képviselők szerint a kormány már most is kétféle jogcímen hozhat rendkívüli intézkedéseket: az egészségügyi válsághelyzet és a járványügyi veszélyhelyzet korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak a járványkezelésre.

Hozzátette, hogy jelenleg kétféle felhatalmazása is van a kormánynak a rendkívüli intézkedésekhez:

június 18-tól egészségügyi válsághelyzet, november 4-től járványügyi veszélyhelyzet került kihirdetésre. Nincs szükség további parlamenti felhatalmazásra a bejelentett intézkedések kihirdetéséhez – ez csak a kormány újabb kommunikációs színjátéka. 

Véleménye szerint a törvény lényege az, hogy a parlament felhatalmazást ad a kormány minden jövőbeli döntéséhez, és azok 90 napig hatályban tartásához. A tavasszal bevezetett különleges jogrend alatt Szél Bernadett szerint a kormány visszaélt a rendeleti kormányzással. Kiüresítették az információs jogokat és elkezdték az önkormányzatok kivéreztetését. Úgy gondolja, már a nemrég bevezetett különleges jogrenddel is visszaélt a kormány: egy néhány napja hozott rendelet értelmében meg kell semmisíteni a tatai helyi népszavazás kiírásáért összegyűjtött aláírásokat.

Ahogy írta,

mindezek miatt nem támogatjuk a felhatalmazási törvény 2.0-t, nem veszünk részt a szavazáson, és azt gondoljuk, hogy nemcsak erre a törvényre, de az újabb különleges jogrendre sem lett volna szükség. Az egészségügyi válsághelyzet adta felhatalmazás alapján ugyanis már hetekkel ezelőtt meg lehetett volna hozni a most bejelentett intézkedéseket.

Az ellenzéki pártok frakciói azt nyilatkozták, hogy meg fogják szavazni a rendkívüli jogrend bevezetését, ugyanis a törvénybe ezúttal bekerült az általuk korábban kifogásolt 90 napos határidő.