Vannak még üres helyek az éjjeli melegedőkben, ahol várják a rászorulókat.
Tájékoztatta az Indexet Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának a vezetője. Az, aki a máltaiak valamelyik intézményébe tér be, negatív PCR teszt felmutatása nélkül is segítséget kap.
A kormány szerdától harminc napon keresztül kijárási korlátozásokat írt elő a a koronavírus még intenzívebb terjedésének megelőzése érdekében. Orbán Viktor szavai szerint este nyolc és reggel öt óra között kijárási tilalom lépett életbe, este 8-ra haza kell érni. A kijárási tilalom alól csak a munkába járás és a rendkívüli események jelentenek kivételt.
A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek és intézmények már a járvány első hulláma alatt próbálták a hajléktalanokat a szállásokra behívni, ugyanis
az új szabályok szerint szabálysértést követ el az, aki az utcán marad.
Néhány szervezet attól tart, hogy a rendőrök a szabályok szigorú betartatása miatt elkezdik bírságolni a hajléktalanokat.
A Szeretetszolgálat utcai szociális munkásai rendszeresen felkeresik az utcán élőket, számukra maszkokat, fertőtlenítőszereket adnak, és próbálják meggyőzni őket arról, hogy térjenek be éjszakára valamelyik melegedőbe - mondta Morva Emília.
Hozzátette: a legfontosabb, hogy
ha a rendőr hajléktalanokkal találkozik éjszaka közterületen, akkor elsődlegesen szólítsa fel őt, hogy menjen be egy szállásra, sőt, akár hajléktalanszállókkal is egyeztethet telefonon, hol van még hely.
A fővárosi önkormányzat még májusban teszteltette a legveszélyeztetettebb budapesti csoportokat: az idősotthonok és a hajléktalanszállók lakóit. Eszerint 8577 bentlakó, hajléktalan, ápoló és közvetlenül az ellátásban dolgozó mindössze másfél százalékának a tesztje lett pozitív, összesen 132 emberé.
Ez az arány ma sem lehet túl magas - vélekedik Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke.
AZ új kijárási korlátozás azonban hatással van a hajléktalanokra,
mert, akik eddig este 10 óra körül tértek be eddig az éjjeli melegedőhelyre, azoknak most hamarabb kell beérkezniük.
De ha 20.00 órára nem ért még oda az ajtóhoz, a rendőrök hova is tudnák vinni a hajléktalant, akit elkapnak az utcán?
- tette fel a költői kérdést Iványi. Hozzátette, a szállón megpróbálják csökkenteni a zsúfoltságot, az ágyak között nagyobb teret hagyva, szigorúbb higiéniai előírásokat léptettek életbe, az intézménybe belépéskor mindenkinek megmérik a lázát, az ügyfeleknek egy kérdőívet is ki kell tölteniük. Az Oltalom Karitatív Egyesület most is azon dolgozik, honnan tud elérhető áron még maszkokat, és más higiéniai felszereléseket beszerezni.
Ha valakinél nyilvánvalóak a tünetek, a protokollnak megfelelően elkülönítik a mentők megérkezéséig. Ugyanakkor a belépésnél jóhiszeműen jár el az Egyesület.
Nem előfeltétel a negatív teszt, hogy beléphessen valaki a hajléktalanszállóra.
Az Oltalom Karitatív Egyesület úgy véli, nem sújtja jobban a hajléktalanokat a vírus, mint bárki mást. Sőt, talán egy kicsit immunisabbak.
Testközelből tapasztalta meg a utcán élés nehézségeit Gede Márton. A Város Mindenkié aktivistája több évig élt utcán, és jelenleg is tartja a kapcsolatot – ahogy ő fogalmaz – az „utcázókkal”, így közvetlen információkkal rendelkezik a hajléktalanok mindennapjairól a koronavírus ideje alatt is.
Gede Márton szerint a rendőrök általában ismerik a környék utcáin éjszakázó hajléktalanokat, így nem csinálnak ügyet abból, hogy néhányan kint éjszakáznak - magyarázza az okokat, miért nem nőtt meg a szabálysértések száma a már november elején életbe lépett korlátozások idején.
Néhány ismerősöm felkészült már az új helyzetre, találtak olyan területeket, ahol el tudnak tűnni.
A főiskolai diplomával rendelkező férfi több év utcázás után ma már hajléktalan szállón él, és előadásokat tart, és A Város Mindenkié csoport munkáját is segíti. Ő is hasonlóan magyarázza annak okát, miért nem érinti nagyobb mértékben a hajléktalanokat a vírus.
Ugyan legyengült a szervezetük, de az utcai élet immunitást is biztosít nekik.
Véleménye szerint azért nem veszik igénybe az éjszakai melegedőket, mert néhányuknak nehéz elviselni azt a fegyelmet, amit a hajléktalanszállókon kérnek, és a független élethez is ragaszkodnak. Hozzátette, nem a lopás a legnagyobb probléma a szállókon, nyomósabb oka van, hogy nem szívesen alszanak a szállókon. Gede Márton kiemelte, az alkohol tilalma nagy kihívást jelent azoknak, akik egy–egy intézményben szeretnének éjszakázni. Emellett egy–két melegedőben az ágyi poloskák is nagyon elszaporodtak.
Borítókép: Mónus Márton / MTI