Száz éve gyakorlatilag ugyanazokkal a módszerekkel tanítottak a pedagógusok Magyarországon, mint napjainkban, így az online platformok úttörők lehetnek a változásokban. Mégsem mondható, hogy kitörő lelkesedés övezi a digitális oktatást. A legnagyobb kihívás a természettudományok és a matematika területén jelentkezett. Öröm az ürömben, hogy az önsegítő csoportok és az online felületek nagy segítséget adnak a szülőknek és a gyerekeknek is újra megtalálni a lelki egyensúlyt és feldolgozni a tananyagot.
Idehaza az iskolákban először a járvány első hulláma idején, március 16-án lépett életbe a tantermen kívüli digitális munkarend. Ennek értelmében a gyerekek az általános és középiskolákban egyaránt áttértek a távoktatásra. Ez a precedens nélküli állapot a kicsiknek és a szülőknek is sok nehézséget okozott, amin együtt kellett átlendülniük.
A közel 90 ezer fős Online Otthonoktatás Facebook-csoport alapítója elmondta, hogy a felnőttek szerepkonfliktust éltek át: munkavállalóként, szülőként, az oktatásban segítőként és az otthoni jólét biztosítójaként is helyt kellett állniuk.
Mivel a legtöbb digitális oktatási feladatot a kutatások szerint az anyák vállalták át, bátran kijelenthető, a legfontosabb rendező elv az kellett hogy legyen: ha anya jól van, minden jól van
– fogalmazott Fülöp Hajnalka, hozzátéve, hogy a tárgyi tudás hiánya főként a természettudományok és a matematika terén jelentkezett, amit csak tovább nehezített az ezeket övező negatív attitűd, ami jellemző a felnőtt lakosságra. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanári továbbképzésen például egy alsós tanító arról számolt be, hogy már a szorzótáblánál sokszor azt érezte, a szülő le van maradva a gyerekétől.
A pedagógusok és diákok digitális átállását segítő, önkéntes egyetemisták által készített weboldal, az Oktondi vezetője szerint a digitális oktatásban ahány ház, annyi problémával szembesültek a családok.
Nagyon sok háztartásban nem áll rendelkezésre elegendő eszköz. Ez nem csak Kelet-Magyarországra igaz, ugyanis Budapesten és környékén is sok családot ismerünk, akiknél a 3-4 gyermekre 1-2 számítógép jut, ezekkel kellett volna megoldani a home office-t és a tanulást egyszerre
– figyelmeztetett Molnár Janka Sára, aki arra is rámutatott, hogy ha megnézzük az elmúlt száz évet, szinte minden rohamosan változott, fejlődött a közlekedéstől a kommunikáción át a mindennapi élet ügyintézéséig, kivéve az oktatást. Vagyis száz éve szinte pontosan ugyanazokkal a módszerekkel tanítottak, mint ma, ami szerinte nem maradhat így, az online platformok lehetnek az első úttörők a változás felé.
Hasonlóan vélekedik az egyik legnagyobb hazai online oktatási platform, a 140 ezer felhasználóval rendelkező matematikaoktató weboldal, a mateking.hu alapító-vezetője. Mosóczi András szerint azért fontosak az online felületek, mert ezek sok szemléltető módszert sűrítenek össze kis helyre.
Egy-egy 5 perces tananyag elkészítése nálunk 15–20 órát is igénybe vehet, így nyilván nem várható el egyetlen tanártól sem, hogy egy szál krétával a kezében egy zöld tábla előtt ugyanazt produkálja, mint egy ilyen tananyag
– ismerte el, hangsúlyozva, hogy a diákoknak és a modern oktatásnak igénye van ezekre a tananyagokra, de semmiképp sem a tanár helyett, hanem a tanár mellett. Ugyanakkor szerinte komoly probléma, hogy gombamód szaporodnak azok az online oktatófelületek, ahol kétes értékű tudást osztanak meg a felhasználókkal.
Sokszor sem szakmai, sem didaktikai tapasztalattal nem rendelkező cégek és magánszemélyek próbálnak hasznot húzni a szülők kiszolgáltatott helyzetéből és tanácstalanságából. Kis túlzással, aki tavaly még dinnyét árult, ma már az is online oktat.
Az online oktatás zimmerferijei közötti eligazodásban támpont lehet, hogy vajon létezett-e már a platform a járvány előtt is. Persze abból, hogy valaki épp mostanra időzítette az indulást, nem következik automatikusan, hogy ne tudna megfelelő minőséget produkálni, de nem szabad kritikátlanul elfogadni minden kínálkozó webes lehetőséget.
(Borítókép: Komka Péter/MTI)