Miközben a koronavírusos betegek ellátása miatt az orvosok és az ápolók egyre keményebb fizikai és lelki megterhelésnek vannak kitéve, ha ők betegszenek meg, többségük kénytelen tudomásul venni, hogy a karantén idejére megszokott jövedelmének a töredékét kapja.
Hónapok óta tart itthon is a koronavírus-járvány, és hetek óta azt is tudni lehet, hogy jelentősen nő majd az egészségügyi dolgozók igénybevétele, azt azonban a mai napig nem sikerült elérni, hogy ne csökkenjen érdemben a fizetésük, ha kiesnének a munkából.
A többség ugyanúgy 60 százalékos táppénzt kap a keresőképtelensége idejére, mint mindenki más.
A Magyar Orvosi Kamara még áprilisban kérte, hogy a veszélyhelyzet idejére a kormány rendeletben írja elő: ha egészségügyi dolgozó Covid–19 megbetegedés gyanúja miatt vagy kontaktként karanténba kerül, arra az időre 100 százalék táppénz illesse meg, függetlenül a Covid–19-fertőzést igazoló tesztek eredményétől és attól, hogy otthon vagy kórházban kezelik.
Most ugyan van már lehetőség arra, hogy ezt a 100 százalékos táppénzt az orvosok és az ápolók megkapják, de ezt egyrészt utólag kérvényezni kell, mert csak foglalkozási megbetegedés esetén él ez a lehetőség. Másrészt a 100 százalékos táppénz is csak az alapbérre vonatkozik, ami jóval kevesebb, mint amit havonta egy egészségügyi dolgozó a különféle pótlékokkal és juttatásokkal megkeresnek. Főleg, hogy az összeg napi bruttó 10 700 forintban van maximalizálva – jelezte a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke, Dénes Tamás. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szabályok is szigorúbbak, hiszen míg a legtöbben 10 nap karantén után visszamehetnek dolgozni, addig egy egészségügyi dolgozó csak két negatív teszt vagy 21 nap karantén után vehet részt újra a betegellátásban.
A Reszasz elnöke szerint a helyzet azért is érthetetlen, mert Kásler Miklós miniszter még júliusban levelet írt a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetőjének, hogy az hívja fel a kórházigazgatók figyelmét: távolléti díjat fizessenek a munkából a Covid–19 miatt kieső dolgozóiknak, ha fizetés nélküli szabadságon töltik a karantént. Ha pedig betegállományba mennek, akkor a táppénzük összegét egészítsék ki a távolléti díj összegére, ami az elmúlt hat hónap keresetének átlaga, vagyis tulajdonképpen a dolgozó teljes fizetése.
Ehhez képest, mondta Dénes Tamás, alig akad olyan magyarországi kórház, ahol így járnak el – ismeretei szerint az Országos Onkológiai Intézetben, a Szent János és az Uzsoki utcai Kórházban igen –, holott elvileg ezt a gesztust a kórházak főigazgatói saját hatáskörben is megléphetnék.
A Reszasz elnöke szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az egészségügyieknek nem kellene a saját egészségük mellett azért is aggódniuk, hogy ha mégis megbetegszenek, mintegy plusz büntetésként, még jóval kevesebbet is keresnek. Sokan nem is mennek betegállományba, hanem szabadságot vesznek ki a karantén idejére, ám ez sem nevezhető éppen méltányos helyzetnek egy ilyen fizikai és lelki megterheléssel járó időszakban – mondta Dénes Tamás. Mint az Index megírta, már mintegy 4 ezer orvos és ápoló fertőződött meg a koronavírussal, napról napra nő a kórházi ellátást igénylő betegek száma, ezért szinte mindenkinek el kell látnia covidos betegeket.
(Borítókép: A kórtermet elhagyó egészségügyi dolgozó ruháját fertőtlenítik a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén 2020. április 24-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)