Tavasszal általános érvényű volt, hogy ami Ausztriában történik, az lesz nálunk is egy-két hetes csúszással. Orbán Viktor miniszterelnök azóta sem engedte el ezt a párhuzamot, sőt, egyfajta tételként kezdte kezelni. De valóban így van-e? A legkevésbé sem. Nemcsak azért, mert nincs kéthetes vagy egyhetes csúszás a két ország között, hanem azért sem, mert Ausztria és Magyarország más utat jár be – a járványkezelést és annak eredményét illetően is.

Ha összevetjük a két állam adatait, semmi sem támasztja alá, hogy bármilyen módon is Ausztriához hasonlítana a hazai helyzet. Az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján vetettük össze, ami lehetőség szerint kiküszöböli a módszertani eltéréseket. Emiatt az adatok nem naprakészek, a legfrissebb napi adat november elsejére vonatkozik. De ez is beszédes.

A fertőzöttek számából nem lehet komoly következtetéseket levonni. A 44. héten – itt heti bontást alkalmaz az ECDC – Ausztriában 26 800, hazánkban 19 900 fertőzöttet regisztráltak. Ez lakosságarányosan, azaz százezer lakosra vetítve Ausztriában 303, Magyarországon 204 eset, vagyis papíron a sógoroknál rosszabb a helyzet. Tudni kell azonban, hogy az osztrákok sokkal többet tesztelnek, vagyis egyszerűen a több tesztből több pozitív eset adódik. Ez a legfrissebb adatok alapján is így van.

Ennél jóval beszédesebbek azok az adatok, amelyek függetlenek az elvégzett tesztek számától. Ez a kórházban kezelt covidos betegek száma, a lélegeztetőgépre került betegek száma és a halálesetek száma napi bontásban, illetve kumuláltan. Egyik adatsor sem ad okot az optimizmusra, és egyik sem mutatja jelét annak, hogy bármiben is követnénk Ausztriát, sőt.

Elhúztunk – de rossz értelemben

Inkább az látszik kirajzolódni, hogy Ausztria sokkal jobban meg tudja fogni a járvány terjedését, mint Magyarország. A két ország számait a szeptember elseje és november elseje közötti időszakban néztük meg. Szeptember elején Ausztriában kicsit rosszabb, de azért nagyjából azonos volt a helyzet, mint Magyarországon: nagyjából százan voltak kórházban mindkét országban, intenzív osztályon itthon heten, Ausztriában 30-an feküldtek, és naponta legfeljebb egy vagy két beteg halt meg.

Ehhez képest két hónappal később Magyarországon már több mint négyezer fertőzöttet ápoltak kórházban és több mint háromszázan voltak intenzív osztályon. A halottak napi száma közelítette a hetvenet – ezt követően több alkalommal már a százat is meghaladja –, mindösszesen pedig már meghaladta az 1200-at.

Ezeket a számokat összevetve az ausztriai állapotokkal, az derül ki, hogy közel ugyanannyi beteg van intenzív osztályon, lakosságarányosan odaát még több is. Hogy ennek mi az oka, nem tudni, de egyéb hasonlóság nincs az adatokban. A mi 4205 kórházi betegünkhöz képest ugyanis Ausztriában csak 1657-en szorulnak ellátásra november elsején.

És ami még fontosabb: míg hazánkban 69 a napi halálozási adat, addig Ausztriában mindössze 18. A napi adatok persze nem megbízhatók, hiszen jelentős az ingadozás, érdemes ezt nagyobb távlatban nézni. Nem sokkal jobb a helyzet a kumulált adatok esetében sem: Ausztriában szeptember elseje és november elseje között összesen 364 beteg halt meg, Magyarországon pedig 1205. Lakosságarányosan nézve a helyzet még rosszabb: odaát százezer lakosra négy, itthon viszont 12 haláleset jut.

Az adatok azt mutatják, hogy Ausztriában, bár több az igazolt eset – hiszen több a teszt is –, sokkal kevesebb a súlyos beteg. És még kevesebb a halott.

Két hét lemaradás

A különbség valamikor október második hetében kezdett el nőni. Ebben az időszakban még nem voltak szigorú korlátozások sem itthon, sem a szomszéd államban. Ezt követően Ausztria fokozatosan vezette be a szigorító intézkedéseket. Első körben, október 23-tól a kötelező maszkhasználat, a nagyobb csoportosulások tiltása jött, majd november elsejétől a kijárási korlátozás és az éttermek, vendéglők bezárása. A középiskolák és felsőoktatási intézmények átálltak digitális oktatásra.

Magyarország ezeket a szigorításokat másfél hetes késéssel rendre végrehajtotta. Arra hivatkozva, hogy Ausztria a mi vegykonyhánk. Ez azonban biztosan téves kiindulás, hiszen már október második felében több volt a kórházi betegünk és a halottunk, mint Ausztriának, vagyis ha valaha igaz is volt ez a feltevés, mára már egyértelműen nem az. Annyira nem, hogy a különbség nemhogy csökkenni nem fog, hanem csak nőni.

Ausztria valamennyire talán el tudja laposítani a görbét, vagy legalább alacsony szinten tudja tartani a kórházban kezelt betegek számát, Magyarország eddig erre még nem volt képes, ami több ezer emberéletnyi különbséget jelenthet.

Borítókép: „Oszd meg a vécépapírod!” feliratú falfestmény Bécsben. MTI/EPA/Christian Bruna