A jogállamiság szempontjait érvényesítő uniós költségvetéssel szemben emelt magyar vétó nagyon nehezen védhető, viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló – ez a véleménye a magát konzervatív értelmiséginek valló Király Miklós egyetemi tanárnak arról, hogy a kormány ajogállamiság kritérium miatt vétózza az unió keretköltségvetését.
Az ELTE jogi karának volt dékánja kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy
a koppenhágai kritériumok (1993) értelmében Magyarország EU csatlakozásának egyik alapvető feltétele volt a jogállamiság (rule of law) tiszteletben tartása.
Ezt soha nem kifogásoltuk a csatlakozási tárgyalások során – emlékeztet Király Miklós.
Király a Facebookra is megírt véleményében felidézi, hogy „2007 decemberében a magyar Országgyűlés, a FIDESZ-frakció lelkes támogatásával, a tagállami parlamentek közül elsőként erősítette meg az Európai Unióról szóló szerződést”. E szerződés 2. cikkelye szerint „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.”
A 4. cikkelyben pedig azt rögzítik, hogy
Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködéselvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.
Az uniós jog érvényesülését, betartását, egységes értelmezését végső soron az Unió intézményei biztosítják - írja bejegyzésében Király Miklós.