Hazánkban a tüdőgondozók körülbelül 180-200 ezer krónikus tüdőbeteget tartanak nyilván, az orvosok azonban ezt a számot reálisan nagyjából félmilliósra becslik.
A betegek több mint fele nem fordul orvoshoz, pedig a korai felismeréssel és kezeléssel az életminőség jelentős javulása érhető el. Sokszor mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50 százaléka már elveszett.
A KSH adatai szerint a vezető halálozási okok között a harmadik helyen a légzőrendszer megbetegedésével kapcsolatos haláleseteket találjuk.
A Budai Tüdőközpont 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködve a COPD Világnapja alkalmából, ami november 18-ra esik.
Különösen veszélyeztetettek a dohányosok, illetve a vegyi anyagokkal dolgozók, például az építőmunkások és a takarítók, de a magas légszennyezettség is COPD-hoz vezethet.
A dohányzás elhagyásával Magyarországon körülbelül tizedére lehetne csökkenteni a megbetegedések számát.
A munkaköri ártalmakat pedig a védőfelszerelések helyes viseletével lehetne csökkenteni. A tüdőtágulás miatt bekövetkező szövetkárosodás már nem fordítható vissza, de a COPD-s tünetek megfelelő terápiával szabályozhatók, a tüdőfunkció romlása lassítható. A COPD nem csupán az évente regisztrált 14-15 ezer új betegnek jelent terhet, hanem az egészségügynek is folyamatosan növekvő költségekkel kell számolnia.