Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak kérését. A szigorú szabályok most minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozzák az érintetteket.
Czvikli Éva 14 éves autizmussal élő gyermekének még novemberben is komoly kihívást jelent cipőt és zoknit hordani. A családban ráadásul az első hullám után most másodszor is kénytelenek megküzdeni a kötelező szigorú maszkhasználati szabályokkal.
Távolról sem a kiskapuk kereséséről van szó, az édesanya elmondása szerint az autisták, köztük az ő gyermeke is olyan speciális szenzoros érzékenységgel rendelkezik, amely a hétköznapok során azt jelenti, hogy a bőrük teljesen másképp értékeli az érintést, akárcsak a bőrön hordott dolgokat.
Akárhogy is nézem a legújabb jogszabályokat, a 14 éves, maszkviselésre alkalmatlan gyermekemmel jelenleg lakhelyelhagyási tilalomra kényszerítenek. A büntetés kockázata nélkül most nem tudjuk használni a tömegközlekedést, ahogy boltba, gyógyszertárba, orvoshoz sem tudunk menni
– fogalmaz Éva, aki egyike azoknak, aki a sorstársakkal együtt arra számított, hogy a döntéshozók az autizmussal, illetve a súlyos értelmi sérüléssel rendelkezőket felmenti az előírt maszkviselési kötelezettség alól. Utóbbiakat a megfelelő belátás hiánya miatt.
Természetesen az autista és értelmi sérült gyermeket nevelő családoknak is ugyanolyan fontos az egészség, az életvédelem, a járvány elleni küzdelem, de náluk sok esetben a maszkviselés egyszerűen kivitelezhetetlen.
Az adódó problémát már több alkalommal is, először hét hét hónappal ezelőtt, az első hullám alatt jeleztük a döntéshozók felé
– ezt már Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) ügyvezető igazgatója mondta el az Indexnek.
Ehhez képest kedd este érkezett a levél az érintett szervezetek vezetőihez, miszerint az operatív törzs határozott nemet mondva elutasította a kérésüket.
A kötelező maszkviselés alóli mentességre vonatkozó javaslatát az operatív törzs áttekintette, és a járványügyi szakterület véleménye alapján a járvány jelenlegi, egyre gyorsuló ütemű terjedésére tekintettel nem támogatta. Amennyiben a járványügyi helyzet kezelése megengedi, úgy javaslatát az operatív törzs megvizsgálja
– áll a Lakatos Tibor dandártábornok szignózta Belügyminisztérium Ügyeleti Központjának levelében.
Azok után, hogy az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és az ÉFOÉSZ hiába kaptak korábban ígéretet Fülöp Attilától, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárától, hogy a jogszabályváltozás-tervezetet előterjesztették az operatív törzs számára arról, hogy az autista, illetve a más típusú értelmi fogyatékossággal élők mentesüljenek a kötelező maszkhasználat alól.
Feltéve, ha az ellenőrzés során fel tudják mutatni valamelyik, már említett országos szervezet tagsági kártyáját, vagy valamilyen orvosi dokumentummal igazolják a fogyatékosságukat. Az AOSZ akkor legalább 1800 ilyen újonnan kiállított tagsági kártyát küldött szét az országban, ám az érintettek köre Czvikli Éva szerint tízezres nagyságrendű lehet, akik állapotuk miatt képtelenek maszkot hordani.
Az operatív törzs válasza azért is váltott ki komoly csalódottságot, egyben felháborodást az érintettek körében, mert azon túl, hogy szűkszavúan az egyre súlyosbodó járványhelyzetre hivatkoznak, érdemi érveket és különösebb indoklást nem tartalmaz
– kifogásolja a tagságukkal szembeni bánásmódot Kovács Melinda.
Távol álljon tőlünk, egyikünk sem vitatja, hogy rendkívül fontosak fontosak a járványügyi szempontok, az életvédelem, a védekezés. Ugyanakkor az is tény, hogy nem csupán a járványügyi szempontok léteznek. Akárhogy is nézzük, egy ennél jóval komplex problémáról van szó. Lehetnek olyan élethelyzetek, amelyek felülírják ezeket
– fogalmaz az ÉFOÉSZ ügyvezető igazgatója.
Hozzáteszi, ezt mutatják a környező országok példái is, köztük a járványtól adott esetben még keményebben sújtott Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország egyes tartományai, valamint Nagy-Britannia, ahol a fogyatékossággal élő emberek kivételt képezhetnek a maszkviselés hatálya alól.
Kovács Melinda szerint azzal, hogy az operatív törzs nemet mondott, a problémát áthárította a rendőrökre, a közterület-felügyelőkre, a BKV-sofőrökre, a bolti eladókra, miközben ezeknek a családoknak ki kell menniük közterületre, és nyilván ők sem azt tervezik, hogy az összes szabadidejüket az utcán fogják tölteni.
Arról nem is beszélve, hogy számtalan olyan sorstársunk él az országban, aki teljesen egyedül gondoskodik autista, értelmi sérült gyermekéről, közeli hozzátartozójáról. Az ő életüket az is nehezíti, hogy ezeket a gyerekeket, rokonokat nem egyszerű másra bízni, mert sok esetben csak a szülő, a rokon tudja gondozni őket a fogyatékosságukkal járó kihívások miatt
– érvel érintett szülőként Czvikli Éva.
„Már több fórumon jeleztük, hogy nem értünk egyet a döntéssel. Köztük azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik az ügyünkben támogattak bennünket. Az is szóba került, hogy az érintett szülők, akik most úgy érzik, hogy befalazták őket a lakásba, ügyvédi segítséggel valamely nemzetközi fórumhoz fordulnak az ügyükkel”
– árulta el Kovács Melinda, hogy a reménykedésen túl milyen lépéseket tesznek tesznek annak érdekében, hogy ügyükben a mostaninál jóval emberségesebb és méltányosabb elbírálás szülessen.
Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Kontrolab