Meghosszabbította az Orbán-kormány az átmeneti időt, csak 2021. március 1-én lép hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszony Magyarországon. Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már jövő év januárjától az új bértábla szerint kapják a fizetésüket, szigorítást jelent azonban, hogy egészségügyi dolgozó nem adhatja be a felmondását veszélyhelyzet idején – derül ki azokból a kormányrendeletekből, amelyek szombat este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Ami a felmondási tilalmat illeti, az 530/2020. kormányrendelet 2. paragrafusa úgy fogalmaz, hogy

az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát – a rendkívüli megszüntetés kivételével – nem szüntetheti meg a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt.

Az Orbán-kormány egyébként a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Rezidens Szövetség több módosító javaslatát is elfogadta, eredetileg ugyanis az volt a cél, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz már 2021. január 1-ig kössék meg az új szerződéseket. Ezt hosszabbították meg két hónappal, ráadásul egy MTI által szemlézett közlemény tanúsága szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma három hónapos hosszabbításról tud, a Portfolio legalábbis felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy amíg a kormányrendelet szerint a közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony 2021. március 1-én alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, addig az Emmi azt írja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021. április 1-én vezetik be.

Első, kommentárnak szánt Facebook-posztjában a Magyar Rezidens Szövetség megjegyzi, hogy az eddig felröppent hírekkel ellentétben a kormányrendeletek

• mégsem rögzítik, hogy mindenki esetében az országos kórház-főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat;
• mégsem hosszabbítják meg a másodállások engedélykötelezettségének a határidejét 2023-ig, és
• nincs bennük az sem, hogy vállalkozóként 2022 végéig még dolgozhatnak azok, aki jelenleg ilyen szerződéssel rendelkeznek.

A vállalkozók munkájának az engedélyezéséről – találgat a Magyar Rezidens Szövetség – az országos kórház-főigazgató dönthet kórházanként határidő nélkül, a másodállásokat pedig valószínűleg a lépcsőzetesség elve szerint engedélyezhetik. Városi kórházi dolgozó esetében a megyei kórház vezetője bólinthat rá a dologra, megyei kórház munkatársa pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával dolgozhat máshol is. 

Ha 16 évesnél fiatalabb gyereket nevelnek, kirendelni csak az egyik egészségügyis szülőt lehet

A kormányrendeletek kitérnek arra is, hogy kirendelni csak a betegellátás biztonságának fenntartása érdekében lehet, akár az egészségügyi dolgozó állandó munkahelyétől eltérő egészségügyi szolgáltatóhoz is. A kirendelésről az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni, beleértve a munkavégzés időtartamát, a helyszínét, az érte járó illetményt és a kapcsolódó szállás- és utazási kérdéseket. Ami az időtartamot illeti, a kirendelés bármely 12 hónap alatt nem haladhatja meg az összesen 44, beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. Nem lehet kirendelni

• nőket a várandósságuk megállapításától a gyermekük hároméves koráig;
• azokat, akik a családok támogatásáról szóló törvény értelmében nagycsaládosnak számítanak;
• azokat, akik egyedül nevelik a 6 év alatti gyermeküket, és ha egy 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki;
• azokat, akik személyesen gondozzák hozzátartozójukat;
• azokat, akik igazoltan legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodásban szenvednek;
• rezidenseket a szakvizsgájuk előtti fél éven belül és 
• azokat, akik öregségi nyugdíjra jogosultak, és nem járulnak hozzá a kirendelésükhöz.