Index Vakbarát Hírportál

Nemcsak fénytroli, más izgalmasságok is készülnek a BKV berkeiben

2020. december 7., hétfő 13:18

Az ünnepi időszakban sorra indulnak a feldíszített tömegközlekedési eszközök, de a villamosremízek és buszgarázsok rejtekében is nagy munka zajlik: sorra újulnak meg régi járművek. A legnagyobb dobásnak az a replika ígérkezik, amelyet az Iránban fellelt dupacsuklós Ikarus mintájára építenek meg korabeli buszokból.

A kormányhivatal szerint a BKK nem sűrítette a járatait, a BKV szerint viszont minden járművük utcán van csúcsidőben. Ha a fővárosi közlekedési vállalat ezer busza mellé beállítaná a nosztalgiaflottát is, máris 1 százalékkal növelhetné a forgalomban lévő állományt. Ez a fajta járatsűrítés elegáns fricska lehetne a kormány felé a főváros részéről, egyben kiváló városmarketing is, ami akár a külföldi sajtóban is eladható. Szedlmajer Lászlót, a BKV autóbusz- és trolibusz-üzemeltetési vezérigazgató-helyettesét kérdeztem arról, megoldható lenne-e ez.

Ha a fényvillamosként járó 60 éves UV-k bírják a tempót, akkor talán a buszokkal sem lenne gond. Hisz van a 60-as, TR5-ös, 180-as, 260-as, 280-as, 284-es, 415-ös, 263-as...   

Tisztában lévén a járványhelyzet komolyságával, aggódom az emberekért és a kollégáimért, de azért próbáljuk reális keretekbe helyezni a dolgokat. Nem a nosztalgia-járművek napi forgalomba állítása lenne a megoldás a kapacitás bővítésére. Ezeket a járműveket se nem akarjuk, se nem tudjuk ilyen célra használni. Nem tudjuk, mivel nem alkalmasak már ilyen feladatok ellátására, és sok közülük jogilag, szabályozásilag sem vehetne részt a mindennapi forgalomban utasokkal. És nem akarjuk, mert ezek egyedi járművek, a magyar ipartörténet részei, pótolhatatlan darabok. Pár hónapnyi téli üzem teljesen tönkretenné őket.   

Akkor óvni kell őket, mint a vitrinben lévő modelleket. Mi a helyzet a nosztalgia-HÉV-ekkel? 

Némi szóviccel élve, a MÁV is nagy hévvel vetette bele magát a nosztalgia-programjába, ha jól tudom pont egy pótkocsi készül náluk. Egyébként, ha szabad egy személyes megjegyzést, karácsony előtt minden közlekedési cég az emberek kedvében szeretne járni a feldíszített járművekkel, de idén a járvány miatt senki nem meri igazán reklámozni, nehogy durva zsúfoltság legyen rajtuk. Talán ez a kettősség jól mutatja, hogy mindenki jót akar, de most el kell fogadni, hogy nemcsak a jó szándékunkon múlnak a folyamatok, mások most a szabályok.  

Milyen újabb régi járművekkel találkozhatunk legközelebb a főváros útjain vagy a BKV-s rendezvényeken, ha ezek megtartására megint lehetőség lesz?  

Hol is kezdjem? Ami nem nosztalgia, de érdekes, hozzájutottunk a donor járművek beszerzése során egy belga duplacsuklós buszhoz. Az ilyen donorok a több száz használtan beszerzett busz üzemeltetése során biztosítanak alkatrész-utánpótlást. Sokszor jobban megéri a biztonsági szempontból nem kritikus elemeket így megvenni, mint újonnan, egyenként, kereskedőktől. Szóval ebben a belga buszban egy nagyon szép, színvonalas és minőségi játszóbuszt alakítottak ki a Dél-pesti Autóbuszgarázsban. Őszintén remélem, hogy tavasz végén már szabadon játszhatnak benne a gyerekek a nyílt napokon. A kislányaimnak is megígértem, hogy amint vége a bezártságnak, megnézhetik.

És nosztalgia fronton zajlanak felújítások?  

Készül egy Ikarus 293-as duplacsuklós replika. Talán ismert, hogy a típusból elkészült egyetlen eredeti Iránba került. A Közlekedési Múzeum expedíciója óta tudjuk, hogy szerencsére meg is van, méghozzá jó állapotban. Szerintem ott is kell hagyni, ott a helye. De nekünk akkor is érdemes egy replikát elkészíteni a sok mindenben korszakalkotó járműből, még ha tudjuk is, hogy ennek a szocializmus vége felé készült busznak mennyi nyűgje volt. Stílszerű, hogy a munkatársaim két 80-as évek végi, az eredeti 293-assal azonos korú Ikarus 280-ast jelöltek ki, ezekből épült össze a háromrészes busz, amelynek az első „feléhez” két pótkocsi kapcsolódik. Fontos megemlítenem, hogy ezt a munkát csak most tudjuk megcsinálni. 10-15 év múlva már szerintem nem nagyon lesz a cégnél az ilyen technikához értő szellemi vagy fizikai dolgozó. Így később már nem, vagy csak aránytalan ráfordítással lenne megoldható a dolog. Hasonló eset a reptéri PALT Ikarus. Már az óbudai garázsunkban van, szeretnénk azt is felújítani, ha a tulajdonosával meg tudunk állapodni, és sikerül rá pénzt előteremteni. Jelenleg szaktudással és lelkesedéssel támogatjuk a projektet. Túl vagyunk a teljes körű, szakszerű állapotfelmérésen, és ajánlatadás folyik éppen. Készül egy Ikarus 280.00-ás csuklós is. A típus lassan 50 éves a BKV kötelékében. Sikerült megszereznünk egyet az első széria környékéről, aminek a befejezésével tisztelgünk a jövőre fél évszázados széria előtt. Megérdemli, mivel 

a világon összesen több mint 60 ezer, Budapesten majdnem 1700 fut, illetve futott belőle.

 Készül egy Ikarus 211-es is. Talán kevéssé ismert, de ebből a rövid, kis buszból is volt néhány a BKV állományában. A Budavári Sikló 80-as évekbeli felújítása során ezek vitték az utasokat fel a Várba. 

Ez  szép ajándék a közlekedésbarátoknak, szinte egy önálló Ikarus nosztalgiaflotta. Más típusú járművek nem is kerülnek látótérbe?  

De igen. Egy második világháború előtti busz replikáját tervezzük elkészíteni. Szakmabeliként egyébként sokszor érzem, hogy bár magyarázható, de némileg aránytalan vagy túlzó az Ikarus iránti nosztalgia. Nem szabad elfelejteni, hogy az Ikarus-éra előtt is volt pár budapesti buszos évtized, amiből hírmondó sem maradt, eltekintve a javarészt utángyártott megállótábláktól. Ezt próbáljuk ezzel a busszal pótolni. 

Mit lehet tudni erről a buszról?  

Ezek a buszok eredetileg sem hazai vázra és gépészetre épültek, de itthon készült a karosszériájuk. Mi is valami hasonlót fogunk csinálni. Komoly tervezőmunka kell, hogy megelőzze az építést. Jó látni, hogy amíg egy-két éve csak néhány tervrajz keringett a típusról, addig mostanra BKV-s és nem BKV-s megszállottak, elkötelezettek mennyi anyagot szedtek össze levéltárakból és magánygyűjteményekből. Köszönet illeti őket érte. Egyébként milyen érdekes a világ: végiggondolva  a buszról elmondottakat, látjuk, alig változik valami. Őszintén szólva ma sincs itthon olyan képesség, hogy komplett, teljesen hazai buszt gyártsunk, de az a tudás most is megvan, hogy a magunk fontos részét hozzátegyük.

A buszokon túl nincs nosztalgiaélet?  

A villamos ágazatban is komoly munka folyik, de nekem csak a gumikerekűekkel van dolgom. Azon belül is persze elsősorban a normál utasforgalommal. De nagyon fontos elem ez a muzeális rész is számomra, és ami ennél fontosabb, a dolgozóknak is. Sokszor szinte felüdülés nekik, amikor a napi taposómalom után ezekkel a projektekkel foglalkozhatnak kicsit.

A november végi határidő úgy telt el, hogy a szerződéses keret adta lehetséges plusz trolik és villamosok nem lettek lehívva. Akkor most jó darabig le kell mondanunk mindenféle új járműről, és be kell érnünk olyan újdonságokkal, mint a TW6000-es hannoveri villamos átépítése?  

Amit átalakítottunk, az eredetileg is 6100-as villamos volt. Szerintem teljesen helyénvaló a villamos felújítása. Valós igények hívták életre, ezért folytatni kell. Persze sokan előveszik a kicsit sárga, kicsit savanyú kártyát ilyenkor, de nem kell vele foglalkozni, ezt a kollegáknak is üzenem innen, ha szabad. Ami pedig a  Solaris -Škoda trolikat illeti, azok tulajdonosa a BKK, mi csak az üzemükért felelünk az áramszedőktől a fékbetétekig. Valóban nem történt lehívás, de meghosszabbították annak időtartamát, amíg ez lehetséges. Én is várom a megnyugtató sorokat, hogy ez legitim, és így bízhatunk benne, hogy a szerződés fennmaradásával sikerül abból 2021 folyamán, már kicsit nyugodtabb, higgadtabb körülmények között lehívni az opciós mennyiséget. A trolibusz-közlekedésnek nagy szüksége lenne rá! A 20-30 éves járműveinket már nem is lehet és nem is érdemes a végtelenségig fenntartani, le kell őket cserélni. Na persze, a nosztalgia darabokat majd időben eltesszük, tanulva  elődeink  hibájából, akik ezt sokszor elfejtették.   

Rovatok