Az ingyenes lehetőség ellenére sokan lesznek, akik nem veszik igénybe a tesztelést, mondta Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke. Múlt szombaton jelentette be a kormány, hogy a területi közigazgatásban dolgozók antigén-gyorstesztelésével folytatódik a célzott csoportos szűrés, ahogy arról az Index is beszámolt.
Taskovics István úgy gondolja, a közigazgatásban dolgozók mindössze
30-40 százaléka fog élni az ingyenes és önkéntes részvétel lehetőségével.
Véleménye szerint a várható alacsony részvételnek több oka is van. Egyrészt a munka mennyisége továbbra sem csökkent, és a közigazgatásban dolgozók a feladatuk ellátására törekszenek. Emellett többen jelezték a szakszervezet felé, hogy
nem bíznak az úgynevezett PCR-gyorsteszt eredményében. A véralapú szerológiai teszt kétséget kizáróan mutatná, mennyire vagyunk átfertőződve.
A másik közigazgatási szakszervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetője, Boros Péterné azt mondta el az Indexnek, hogy rendszeresen érkeznek hozzájuk megkeresések, ezekben a kollégák arról számolnak be, hogy
a közigazgatásban dolgozók nap mint nap ügyfelekkel találkoznak, és még mindig ki vannak téve a fertőzésveszélynek, mert van, ahol a mai napig nincs plexifal az ügyintéző előtt, vagy nem kapnak elég kézfertőtlenítőt.
Boros Péterné hozzátette, három hete egy kormányrendelet pluszfeladatot rótt a fővárosi és megyei kormányhivatalokra. Az ő feladatuk az egészségügyben, az oktatási és a szociális intézményekben dolgozók teszteltetésének a megszervezése és elvégzése, amelyhez gépjárművet, gépjárművezetőt és adminisztrátort biztosítanak.
Az alacsony részvétel oka lehet az is, hogy ugyan a lehetőség ingyenes, de
a dolgozók körében nem mindenki meri teszteltetni magát
– erről már Taskovics István, a TBDSZ elnöke beszélt az Indexnek. A koronavírus első hulláma alatt, tavasszal sokan kivették a szabadságuk nagy részét, így a maradék pár napot az ünnepekre tartalékolják.
Boros Péterné is azt erősítette meg, hogy ha valaki tüneteket észlel magán, és lehetősége van rá, akkor a szabadsága terhére marad otthon, és nem táppénzre megy. Ugyanis, tette hozzá, akinek már nincs szabadsága, betegség esetén kénytelen táppénzre menni, ez azonban csak 60 százalékos fizetést jelent.
A szakszervezet a problémát idejekorán, már a járvány első hulláma alatt érzékelte.
Már tavasszal konkrét javaslatot készítettünk a százszázalékos táppénzre vonatkozóan, de ebben a kérdésben még mindig nem történt előrelépés.
– fogalmazta meg az egyik sarkalatos problémát Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Javaslatként kérték a kormánytól, hogy azok a dolgozók, akik munkakörükből adódóan fizikai kontaktusba kerülnek másokkal, ezért gyakrabban vannak a fertőzésnek kitéve,
egészségkockázati pótlékot kapjanak.
Taskovics István, a TBDSZ elnöke szerint van lehetőség arra, hogy csökkentsék a köztisztviselők megbetegedésének a lehetőségét.
A szakszervezeti elnök szerint ennek az egyik megoldási lehetősége lenne az otthoni munkavégzés bevezetése a közigazgatásban is. Taskovics István erős kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
Március óta a kisujját sem mozdította a kormány, hogy megvalósítsa a home office bevezetését, pedig más területekhez hasonlóan egyszerűen meg lehetne oldani a 21. században.
A szakszervezeti vezető szerint vannak erre szolgáló biztonságos informatikai rendszerek, amelyek segítségével otthonról is tudnának dolgozni a közigazgatásban alkalmazottak. A kérdésben egyetért vele Boros Péterné is, aki úgy véli, fontos lenne a kormány részéről az informatikai rendszerek felhőalapúvá alakítása és levédése.
Borítókép: MTI Fotós: Ronald Zak