A múlt héten kirobbant Szájer-ügy egyelőre még nem befolyásolta a választók pártpreferenciáit – derül ki az IDEA intézet közvélemény-kutatásából. Az intézet a november 30. és december 4. közötti időszakot mérte meg.
Adataik szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején a botrány nem rengette meg a Fidesz-szavazókat.
Az előző hónaphoz képest ugyanis a kormánypárt támogatottsága nem változott: 32 százalékot tesz ki a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében 48-ról 47 százalékra csökkent.
Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy a botrány kirobbanását követő utókövetési és lecsengési időszak még fontos következményekkel szolgálhat, így egyelőre nem állítható biztosan az sem, hogy az ügynek ne lenne komoly hatása a pártpreferenciákra.
A mérés pillanatában a Szájer-ügy még frissnek tekinthető, a következményeket elsősorban közép- és hosszú távon érdemes vizsgálni
– írták.
Az ellenzéki térfélen sem történtek jelentősebb változások. A legtámogatottabb párt továbbra is a Demokratikus Koalíció, amelynek a választókorú népességen belül támogatottsága 11%, míg a biztos szavazó pártot választóknál 17 százalék.
A Momentum Mozgalom és a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül – az előző havival megegyező módon – 7–7 százalék. A biztos szavazó pártot választóknál a Momentum választottsága nem változott, míg a Jobbiké – 1 százalékponttal nőve – 10 százalékra növekedett.
Az MSZP szinte az egész 2020-as évben változatlan maradt: 5 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében támogatottsága 1 százalékponttal nőtt (7%).
2020 december elején a parlamenti pártok közül az LMP és a Párbeszéd, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes választókorú népességet vizsgálva. A biztos szavazóknál az LMP 3, míg a Párbeszéd 2 százalékon áll.
A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya 30 százalék.
Kormánypártok – ellenzéki pártok versenye
Az utóbbi hetekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ellenzéki szövetség szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. Legutóbb az LMP mondta ki, hogy nemcsak az egyéni képviselők terén kíván együttműködni a többi ellenzéki párttal, de támogatja a közös lista állítását is.
2020. december elején a szövetségben induló ellenzéki pártok össztámogatottsága – amennyiben azokat mechanikusan összeadjuk – 2 százalékponttal magasabb, mint a kormánypártoké (34 vs. 32%).
A hónap egyetlen újdonsága, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd együttes támogatottsága immár a biztos szavazó pártot választók körében is magasabb, mint a Fidesz–KDNP-é (48 vs 47%).
Az intézet ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez utóbbi adatból a kormányváltás esélyére visszavonhatatlan és minden tekintetben megalapozott következtetéseket nem lehet levonni. Továbbá azt is kifejtették, hogy még ha a fent felsorolt pártok beállnának is az ellenzéki összefogásba, akkor sem biztos, hogy a szavazóbázisuk is az összefogásra szavazna.
A Jobbik szavazóinak relatív többsége, 49 százaléka például úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen a közös listára szavazna, 42 százalékuk viszont ezzel szemben inkább a saját, külön listát támogatná. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt szavazóinak döntő többsége, 61 százaléka önállólista-párti, míg a közös ellenzéki listát egynegyedük támogatja.