Az Európai Unió állam- és kormányfői december 10–11-i brüsszeli csúcstalálkozójukon tárgyalnak a hétéves költségvetés, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásai enyhítésére hivatott mentőcsomag elfogadásáról. Magyarország és Lengyelország egyszer már vétózott a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmus miatt, Orbán Viktor pedig az indulásáról készített délutáni videó után este jelentkezett még egy videóval. 

Ezen arról beszél, hogy folyamatosan zajlanak a háttérmegbeszélések, a magyar delegáció pedig úgy érzi, hogy

a nyerő lapok a mi kezünkben vannak.  

A miniszterelnök kitér arra is, hogy látta a magyar és a lengyel vétó feladásáról kiszivárgott híreket, amelyek szerint

• a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele,
• egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik,
• az egész jogállamisági mechanizmus életbe lépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság várhatóan csak két év múlva döntést nem hoz, hogy összefér-e az EU-s joggal. (Egy-egy eljárás az Európai Bíróságon hagyományosan másfél-két évig tart, a gyorsított eljárás csak 4-6 hónapig, de azt elég ritkán rendelik el. Magyarországon a következő parlamenti választás 2022-ben rendezik meg.)