Az Európai Unió 2030-as klímacéljairól az Európai Tanács mai nappal kezdődő ülésén kell döntenie a tagállamok vezetőinek. A Greenpeace azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy megállapodás szülessen a klímacélokról, és Magyarország számára minél hamarabb elérhetőek legyenek azok az uniós források, amelyekkel hazánk gazdaságát egy valóban fenntartható pályára lehet állítani a koronavírus okozta gazdasági válságot követően.

A tagállamok vezetőinek nemcsak az uniós mentőcsomagról és a hétéves költségvetésről, de az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési céljairól is meg kell állapodnia az Európai Tanács december 10–11-i ülésén.

A tét hatalmas, a koronavírus okozta gazdasági válságból úgy kell talpra állítani az EU-tagállamok gazdaságait, hogy egyúttal a klíma- és ökológiai válságot is megfékezzék. Ehhez a tudomány szerint 65 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre van szükség az Európai Unióban 2030-ig, a jelenleg vállalt 40 százalék helyett.

A mostani EU-csúcsra érkező tagállamok többsége csak 55 százalékra emelné a vállalást, ami továbbra is jócskán elmarad a szükséges 65 százaléktól. Az 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ráadásul tovább gyengítenék azzal, hogy a kibocsátáscsökkentésbe beleszámítanák a természetes szén-dioxid-nyelők (erdők és mezők) hatását. Ezzel valójában csupán 51-53 százalékkal csökkennének az üvegházgáz-kibocsátások.

A Greenpeace szerint kifejezetten aggasztó, hogy néhány ország – köztük Magyarország is – továbbá azt próbálja elérni, hogy a földgáz és atomenergia klímavédő megoldásként bekerüljön a megállapodásba. Ez elfogadhatatlan a szervezet szerint, hiszen egyik sem megfelelő válasz a klímaválságra. A földgáz egyike azoknak az energiahordozóknak, amelyek használata a klímaváltozás egyik legfőbb okozója. A klímaválság jelenlegi stádiumában pedig nincs már idő arra, hogy a fosszilis energiatermelést atomerőművek építésével váltsuk ki. A Paks II. körül zajló folyamat is bizonyítja, hogy egy atomerőmű projekt lefutásához 2-3 évtizedre van szükség, és többnyire pusztán a bezárás alatt álló atomerőművet hivatott pótolni. A fosszilis energia kiváltásából adódó kibocsátáscsökkentéseket azonnal meg kell kezdeni, így sem a földgáz, sem az atomenergia nem elfogadható megoldás.

A párizsi klímaegyezmény után öt évvel nincs idő tovább halogatni a döntéseket. Ha így folytatjuk, 1,5 C helyett akár 4-5 C fokkal is tovább növekedhet a globális átlaghőmérséklet. Ennek katasztrofális hatásai lennének a magyar lakosságra is: élelmiszer-termelésünket ellehetetlenítő, kiszámíthatatlan időjárás, tömeges népvándorlásokat okozó hatalmas vízhiányok, a mindennapi életünket elviselhetetlenné tévő hőhullámok és villámárvizek várnának ránk.

Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége is, hogy sikerül-e most tető alá hozni az uniós klímacélok megfelelő mértékű szigorítását

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.