Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) online tartott meg hanuka ünnepségét, melyre videoüzenetet küldött Áder János köztársasági elnök, Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere és a történelmi egyházak vezetői is.

A hanuka a zsidó otthonokba visszahúzódva, korlátok között is a szabadság és a fény ünnepe marad

– mondta Áder János. 

Kitért arra is a köztársasági elnök, hogy a hanukai gyertyatartónak a nyolc napot jelképező ágán túl van egy kilencedik karja is a többi gyertyát meggyújtó, úgynevezett szolgagyertyának. A szolgagyertya nélkül nincs továbbadott, folyton növekvő világosság.

Erre a kilencedik gyertyára nézve gondoljunk idén hálás szeretettel mindazokra, akik a decemberi ünnepi napokban, a járvány közepette is szolgálnak, azokra, akik életet mentenek, betegeket ápolnak, az elesettekre vigyáznak, helytállnak az iskolában vagy mindannyiunk biztonságáért dolgoznak, és azokra, akik a nehezebb körülmények között is építik, éltetik, szervezik megtartó közösségeinket

– fogalmazott Áder János. 

Az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó kiemelte, hogy a hanuka ünnepén a csodára emlékezik a zsidó közösség. E csodák fontos üzenete, hogy mindkettőhöz cselekedni is kellett, hogy megtörténjenek.

Nekünk is tennünk kell ahhoz, hogy az életünk változzon, hogy a fény legyőzze a sötétséget

– hangsúlyozta a rabbi.

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ez az év a csodavárásról szól, de ha végre sikerül legyőzni ezt a szörnyű járványt, akkor talán rá fognak jönni az emberek, hogy a mindennapi életük is tele van csodákkal.

Minden borzalmával együtt ez a járvány talán képes rádöbbenteni arra, hogy a természetesnek vélt dolgok valójában csodák, óriási értékek, amelyekre jobban kell vigyázni. Talán jobban vigyázunk majd a környezetünkre és jobban vigyázunk egymásra is. Mert a csoda ott van minden életben

– tette hozzá Karácsony Gergely.

Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, bíboros arról elmélkedett, hogy sokszor mondják, hogy Európából eltűnt a zsidó-keresztény örökség, ám az örökkévaló azonban képes arra, hogy a szívünkben élő hitből és szeretetből új fényt csiholjon akkor is, amikor erre emberileg már alig van remény.

A személyes áldozatvállalás és a segítő szeretet ma is, a járvány, a szorongás és a levertség hónapjaiban is reményt önthet az emberek szívébe, mert tanúsítja, hogy van valami, ami nagyobb ügyes-bajos dolgainknál és van valaki, aki örök szeretettel szeret minket

– mondta a bíboros.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Szabó István a zsidó közösségeket köszöntve így fogalmazott: hanuka a templom újraszentelésének ünnepe, de templomot újraszentelni csak azok tudnak, akiket Isten is újraszentelt, megáldott. A mindenható pedig mindig úgy áld meg, hogy csodákkal vesz körbe.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Fabinyi Tamás Martin Buber zsidó vallásfilozófust idézve beszélt arról, hogy a sötétség, az éjszaka akkor múlik el, ha a másik szemébe nézünk és fölismerjük a saját testvérünket.

A kereszténység és a zsidóság egymás szemébe nézhet, és együtt törekedhet arra, hogy oszoljon végre ez a 2020-ban különösen hosszúnak tűnő, sűrű, sötét éjszaka, és jöjjön el a világosság

– emelte ki elnök-püspök.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében azt mondta, a fény nem csak a sötétség ellentéte, jelent tudást és jövőképet is. A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a hanuka első estéjén meggyújtott gyertya valóban egy új időszak kezdetét jelenti majd, különösen azoknak a családoknak az életében, akik a járvány miatt elveszítették szerettüket.