Közel 15 ezren rendelkeznek Magyarországon idegenvezetői végzettséggel, közülük nagyjából minden harmadik dolgozik is a szakmában fő- vagy mellékfoglalkozásban. Azaz inkább csak dolgozott, merthogy
A JÁRVÁNYHELYZET MIATT BEVEZETETT HATÁRZÁR PADLÓRA KÜLDTE
az idegenforgalom azon ágazatait, ahol idegenvezetőket foglalkoztatnak – áll a Népszava összeállításában.
A magyar idegenvezetők többsége egyéni vállalkozóként dolgozik. A leállás idején önfoglalkoztatóként senki nem kapott közülük munkabért, és az Orbán-kormány ígéretei ellenére támogatást sem.
Csak addig számítottunk, amíg lehetett büszkélkedni, hogy a magyar GDP mekkora hányadát adja az idegenforgalom
– tolmácsolta kollégái véleményét is Józsa Anetta idegenvezető, aki szerint a jó nyelvtudással rendelkező szakemberek tömegesen hagyhatják el a nemcsak a szakmát, de az országot is, mivel külföldön sokkal jobban megbecsülik őket.
Jövedelempótló támogatásként
kaptak a turizmusban dolgozók.
Itthon eközben összesen 149-en részesültek támogatásban, ami
az engedéllyel rendelkező idegenvezetők alig 1 százaléka.
Megrendült a bizalmunk az államban, amely csak az adónkra tart igényt, de baj esetén nem segít
– mondta a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, aki szerint a z idegenvezetők többsége egzisztenciális bizonytalanságot él át munka és bevétel nélkül. Stumpf Éda a Turizmus online-nak elmondta, hogy a döntéshozóktól azt kérték, vezessenek be adó- és járulékfizetési moratóriumot, de azt a választ kapták, hogy az államnak nincs erre pénze.
A Népszava úgy véli, hogy a kormány nem ok nélkül szűkmarkú, mivel a jelek szerint a turisztikai piac einstandjára készül. Az ágazatban dolgozóktól származó információk alapján olyan nemzeti turisztikai iroda létrehozását tervezik, amely a 60-as évek IBUSZ-ának mintájára domináns vagy monopol helyzetben lenne az idegenforgalom számos területén.