A történelem felemelő és drámai emlékeit egyaránt őrző egykori belvárosi paloták sorsa a 21. században igencsak mostoha volt eddig. A legendás tervezők és építők munkái ma kibelezve és lepusztulva éktelenkednek Budapest szívében. A felújítás persze tervben van mindig, csak sosem történik semmi érdemi.
Az Andrássy út 25. alatt található, neoreneszánsz stílusú Drechsler-palota, vagy ismertebb nevén a Balettintézet, sok éve dacol a felejtéssel. Az Építészfórumon szeptemberben írták meg, hogy megkezdődik az épület rehabilitációja, továbbá közzétették a Bánáti+Hartvig Építész Iroda impozáns terveit.
A Magyar Állami Operaházzal szemben, a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült el az épület. A munkálatok 1883-ban kezdődtek és 1886-ban fejeződtek be.
Bérlakásokat alakítottak ki benne, illetve később egy háromszintes kávéház-éttermet is, amelynek egyik bérlője Drechsler Béla volt. A kor egyik emblematikus és híres helyszíne volt az általa működtetett Drechsler-kávéház, amelynek köszönhetően ragadt rá később az épületre is a név, vagyis
így lett belőle Drechsler-palota.
Az épület fénykorában a kulturális élet neves személyei fordultak meg a kávéházban és étteremben:
A balett úgy kötődik az épülethez, hogy Nádasi Ferenc balettművész 1936-ban az első emeleten nyitotta meg magántánciskoláját, 1949-től pedig már itt működött az Állami Balettintézet, 1983-tól a Magyar Táncművészeti Főiskola, amely végül átvette az egész épületre.
a rendszerváltás után kezdődött az épület hanyatlása szövevényes és nehezen követhető tulajdonosi háttere miatt. azóta, hogy 2002-ben a Magyar Táncművészeti Főiskola kiköltözött, az épület elhagyatva állt, állaga folyamatosan romlott. egy Izraeli fejlesztőcég, egy portugál vállalat és a katari uralkodócsalád is felbukkant a tulajdonosai között.
Budapest VI. kerületének önkormányzata 220 millió forintért értékesítette 1997-ben az épületet. Az adásvétel többek között az alacsonynak tartott vételi ár miatt is feltűnést keltett, az 1998-as önkormányzati választás után a fideszes városvezetés újratárgyaltatta a szerződést, és még 220 milliót kiharcolt az önkormányzatnak.
Az már több mint húsz éve is napirenden volt, hogy az épületet majd szállodaként hasznosíthatják, ám ez mindmáig elmaradt.
A valasz.hu 2014-ben írta meg, hogy a katari uralkodócsalád egyik tagja, a Katari Iszlám Bank elnöke vette meg az épületet. 2017-ben jött a következő fordulat: a Marriott International szállodalánc bejelentette, hogy az egyik luxushotel-hálózata, a W Hotels Worldwide részeként nyitja majd meg az épületet.
A híradások akkor 2020-as nyitásról írtak. A cég a katari hátterű Constellation Hotels Holdinghoz tartozó QPR Properties Kft.-vel kötött megállapodást a szállodamárka magyarországi bevezetéséről.
Érdemi lépések csak az elmúlt két-három évben történtek. Az Építészfórumon megjelent cikk felidézi, hogy egy 1909-es tűzvészben odaveszett az épület teljes fedélszéke, majd a rekonstrukciót követő években további – előnytelen – átalakításokon esett át. A Bánáti+Hartvig Építész Irodát komoly feladat elé állította a műemlékvédelem alatt álló épület megújítása, miután
a lechneri örökség nagymértékben megrongálódott, és az eredeti tervek is csak hiányosan maradtak fenn.
Hogy mikor lesz valami a szállodából? Az idei megnyitást magabiztosan kizárhatjuk.
Az V. kerületi Szabadság téren lévő Tőzsdepalotát tévészékházként vagy MTV-székházként ismerik a legtöbben.
Az épület Alpár Ignác tervei szerint 1902 és 1907 között épült. A Pesti Értéktőzsdének adott otthont 1948-ig, majd a Lenin Intézetnek, illetve a Magyar Technika Házának. 1955-től 2009-ig pedig itt működött a Magyar Televízió.
A 2006-os őszi kormányellenes tüntetések egyik legismertebb eseménye itt zajlott le, amire az MTV-székház ostromaként emlékezhet a közvélemény.
2009 óta üresen áll, 2006-ban a műemlék épületek felújításával foglalkozó kanadai Tippin Corporation ingatlanfejlesztő vállalat vásárolta meg 4,6 milliárd forintért az ÁPV Zrt.-től. A Magyar Televízió még három és fél éven keresztül bérelte vissza az épületet.
A rekonstrukció évekig késett, de 2018-ban úgy tűnt, hogy végre elkezdődhet a felújítás (2009-ben már napvilágot láttak a látványtervek). Három évvel ezelőtt arról szóltak a hírek, hogy irodaépületként és kereskedelmi központként hasznosítják az egykori Tőzsdepalotát. Ebből sem lett semmi.
Bár a József nádor tér a közelmúltban megújult és kapott egy mélygarázst is, a nagy múltú Gross-ház sorsa még kérdéses. Leginkább arról nevezetes, hogy az 1988-ban alakult Postabank és Takarékpénztár Rt. székhelye volt 2002-ig.
Az 1997-es Postabank-pánik idején az ügyfelek ezt az épületet is megrohamozták, hogy hozzájuthassanak a pénzükhöz.
A klasszicista stílusú palota Gross (Grósz) Ferenc kereskedő megrendelésére épült Hild József tervei alapján 1824 és 1825 között. Később pénzügyi központként, sörházként és vendéglőként, majd étteremként is működött.
1872-től 1878-ig itt vezetett éttermet Gundel János, a híres gasztronómiai dinasztia alapítója. Az első világháború után egy rövid ideig a Hitelbank élelembeszerző csoportja tulajdonolta, 1937-től ismét vendéglőként, majd étteremként üzemelt, az 1940-es évek végétől egy ideig kabaré-előadások is zajlottak az étterem nagytermében.
A második világháborúban, 1944-ben bombatalálatot kapott a homlokzat, 1954-ben állították teljesen helyre. 2005-től 2009-ig az épület udvara a Szóda udvar nevű szórakozóhelynek adott helyet.
Az egy külön történet lehetne, hogy a 2005-ben privatizált épület tulajdonosi jogai kinél is vannak.
2015-ben került a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon érdekeltségébe, és úgy tűnt, hogy luxusszálloda lesz belőle. Pharaon azonban 2017-ben váratlanul meghalt, magyarországi ingatlanaiért pedig az örökösök pert indítottak. Jelenleg tehát azt sem lehet pontosan tudni, hogy kire is kellene haragudni az egykori Postabank székház folyamatos amortizálódása miatt.