Index Vakbarát Hírportál

Varga Mihály: a koronavírus miatti gazdasági válság nagyobb mint a 2008-as válság

2020. december 14., hétfő 19:59

Varga Mihály a Pénzügyminisztérium YouTube-csatornáján közzétett videóban a központi költségvetés 2021. évi finanszírozásáról beszélt. 

A magyar államadósságkezelést stabilnak és több lábon állónak értékelte a pénzügyminiszter. 

Szerinte a koronavírus-járvány kirobbanását követő évben nem várhatóak jelentős kockázatok, és azok esetére is jelentős tartalékokkal rendelkezik az állam. 

Varga elmondása szerint a kormány továbbra is kitart az adósságkezelés eddig követett elvei mellett. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre a központi költségvetés bruttó hazai termék (GDP) arányos adóssága 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva már csökkenni fog" – közölte, hozzátéve: mérséklődik az adósság devizaaránya, és a finanszírozásban tovább erősödik a hazai befektetők, mindenekelőtt a lakosság szerepe. 

Magyarország GDP-arányos államadóssága várhatóan 80 százalékra emelkedik.

A cél a következő években is a költségvetési hiány és az adósság csökkentése.

Varga azt is kiemelte, hogy a világgazdaság visszaesése 2020-ban drámaibb, mint a 2008-as pénzügyi válság esetén volt.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mostani válság kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as.

A miniszter közölte, hogy a  kormány feladata, hogy azonnali támogatást nyújtson a munkahelyek megőrzéséhez, a nehéz helyzetbe került cégek megmentéséhez, emellett segítse a gazdaság szereplőit abban, hogy felkészüljenek a járvány utáni helyzetre. A helyzet orvoslására a miniszter nyilatkozata alapján az állam a GDP 28 százalékát kitevő összeget mozgósít. 

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán ismertetése alapján a járvány okozta gazdasági válság miatt megnövekedett költségvetési hiányt 78 százalékban a forintpiacról, ezen belül egyharmad részben lakossági, kétharmad részben az intézményi forintpiacról finanszírozták. A megnövelt nettó devizakibocsátás, és a 2021-es devizalejáratok előfinanszírozása ellenére a devizaarány a központi költségvetésben 20 százalék alatt maradt. Az államadósság átlagos futamideje 4,2 évről 5,4 évre nőtt, míg az adósság átlagos kamatköltsége csökkenni tudott 2020 során.

A 2021-es nettó finanszírozási igény 3332 milliárd forint, amelyet 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkenése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszíroz.

Jövőre 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható a csereaukciókat is figyelembe véve, amely jelentősen elmarad a 13 472 milliárd forintot kitevő 2020-as, illetve a 10 264 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó államadósság-kibocsátási volumenhez viszonyítva.  

Az ÁKK 1500 milliárd forintra emeli államkötvény csereaukciós programját, valamint nem tart 3 éves államkötvény-aukciót 2021-ben. Az aukciós forintkötvény-kibocsátási terv 2870 milliárd forintra csökken a 2020-ban várhatóan megvalósuló 5180 milliárd forintról. Jövőre tovább tervezik erősíteni a befektetői diverzifikációt az intézményi forintpiacon, a fenntarthatóság iránt elkötelezett hazai és nemzetközi, ezen belül ázsiai befektetők megszólításával. Magyarország Zöld Kötvényprogramját kiterjesztik a forint államkötvény piacra, mégpedig egy új, 30 éves zöld forintkötvény aukciós kibocsátásával a második negyedévtől, mind hazai, mind külföldi befektetők számára – mondta.

A 2021-es finanszírozási tervben nettó 1000 milliárd forint lakossági állampapír-kibocsátás szerepel, ebben 2023-ig törekednek a 11 ezer milliárd forintos cél elérésére.

2021-ben nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra a 2020 novemberében végrehajtott előfinanszírozás miatt, amelyet a 2021-ben lejáró devizakötvények törlesztésére használ fel az ÁKK.

Rovatok