Az Alaptörvény módosításait éppúgy számozzák, mint az amerikai alkotmánykiegészítéseket. Míg azonban az Egyesült Államok alkotmányához 231 év alatt mindösszesen 27 kiegészítést csatoltak, addig a magyar Alaptörvényhez 9 év alatt már kilencet. De azért vannak hasonlóságok is. 

A volt államfők javadalmazása

Az Alaptörvény első korrigálására csak szűk másfél évet kellett várni. Az első módosítás (2012. június 18.) beemelte az átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe, Schmitt Pál lemondása után alig két hónappal kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is, valamint hatályon kívül helyezte az átmeneti rendelkezések 30. cikkét, lehetővé téve, hogy az MNB és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéért felelős szerv összevonásával egy új szervezetet állítsanak fel.

Választói regisztráció

A második módosítás (2012. november 9.) a választói regisztráció intézményét emelte volna be Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB-határozatával megsemmisítette. Az alkotmánybírák úgy értékelték ugyanis, hogy

az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.

Különösen a termőföld

Negyven nappal a második után jött a harmadik módosítás (2012. december 21.), amely – amellett, hogy sarkalatossá tette a földtörvényt – többek közt rögzítette:

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Alkotmánybírósági korlátozások

Eddig a legnagyobb módosítócsomag a negyedik volt. A negyedik módosítás (2013. március 25.) ugyanis 22 cikkben változtatott az Alaptörvényen. A főbb változtatások:

• a családi kapcsolat alapja a házasság (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszony;
• alkotmánymódosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, tartalmi kifogást nem emelhet;
• csak az Országgyűlés ismerhet el egy vallási közösséget egyházként;
• kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek, politikai reklámért a média nem kérhet pénzt;
• tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése;
• törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti;
• jogellenessé minősíthető az életvitelszerű közterületi tartózkodás;
• az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja tartalmi szempontból;
• az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra;
• az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.

A módosítási csomag különösen azért generált heves vitákat, kiváltva az Európai Bizottság rosszallását is, mert az Alkotmánybíróság által korábban már alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseket is beemelt az Alaptörvénybe, ezzel akadályozva az alkotmánybírák újabb felülvizsgálatát.

Szabó Máté ombudsman a módosítás közjogi érvényességét és alkotmányosságát vitatva az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban hatáskör hiányára hivatkozva a 12/2013. (V. 24.) AB-határozatában elutasította az indítványt.

Az Európai Bizottság aggályai

A negyedik módosítás után az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban. Az ötödik módosítás (2013. szeptember 26.) ezeket a kérdéseket orvosolta.

A módosítás szerint kampányhirdetéseket a továbbiakban nemcsak a közmédia sugározhat, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházakkal” az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik. A módosítás a Magyar Nemzeti Bankot bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét.

A hatodik módosítás (2016. június 14.) kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

Önazonosság és közigazgatási bíráskodás

A hetedik módosítás (2018. június 18.) kiegészítette a nemzeti hitvallást a következő mondattal:

Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.

Az újabb módosítással

• az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme;
• Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be;
• mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák;
• a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével;
• megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást;
• bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok, illetve útmutatást is kaptak a bírák a jogértelmezéshez, miszerint

a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.

Míg a hetedik módosítással a parlament az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, a nyolcadik módosítás (2019. december 12.) viszont visszaállította a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket a hetedik módosítást megelőző állapotba.

És kedden döntött az Országgyűlés a kilencedik módosításról, amely tizenkét cikkben változtatott az Alaptörvényen.

(Borítókép: Az Országház főlépcsője, előtérben az Alaptörvény 2014. május 26-án. Fotó: Beliczay László / MTI)