Országból hazát – 30 éve szabadon címmel jelent meg december elején új könyve Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának. A történész az InfoRádió szerdai adásában azt mondta, hogy könyvében komoly hangsúlyt kap a nemzeti kérdés, megvilágítva azt az aspektust, milyen is volt a Szovjetunió internacionalista miliőjében megélni a magyarságot, annak ellenére, hogy birodalmi szinten ennek tudatos elnyomására törekedtek.
Fontos szerepet kaptak a gazdasági szempontok is, kifejti az államszocialista rendszer fenntarthatatlan gazdaságpolitikáját, s azt a súlyos adósságcsapdát, amelynek komoly szerepe volt a nyolcvanas évekre kibontakozó ellenállásban, rendszerkritikában.
A könyv érinti a Moszkvában lezajlott változásokat és az Egyesült Államok felől tapasztalható nyomást is, mindazonáltal elsősorban hazánk térségére koncentrál, mivel Schmidt Mária úgy véli, nem csupán 1956-ban, de 1989-ben is történelmet írt az ország.
A műsorvezető azon kérdésére, mi kell ahhoz, hogy egy ország szabadnak mondhassa magát, a történész úgy felelt:
abszolút szabadság nincs, ezt mindig adott helyzetekhez viszonyítva lehet meghatározni.
Mindazonáltal kiemelte a nemzeti szuverenitás kritériumát, amely a Szovjetunió érdekszférájának részeként teljesen hiányzott a szocializmus idején.
Azt a tényt, hogy Lengyelország adósságkönnyítést kapott a rendszerváltozás után, Magyarország pedig nem, Schmidt Mária azzal magyarázta, hogy
a világpolitikában még mindig a világháborús győztes-vesztes viszonyrendszer működik.
Ezt a megközelítést szerinte a nyugati győztes hatalmak tartják fent, „akiknek már nem maradt más, csak ez”.
Schmidt Mária szerint a nemzeti oldal egyre erőteljesebb képviselete szembement a „birodalmi ideológiával”, a nyugaton favorizált európai és globalista identitást elvetette. Szóba került a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia szétesése, melyekről úgy vélte:
a mesterségesen összetákolt államok nem életképesek.
Hozzátette: szerinte megint vannak birodalmasító kísérletek, most épp az Európai Unióban próbálják megszüntetni a nemzeti szuverenitást. Schmidt Mária úgy véli, nyugaton nem akarják megérteni a térség nemzeti identitását. Ezzel szemben szerinte mi megpróbáltuk, de „2008-ban rádöbbentünk, hogy nincs a nyugati országok birtokában a bölcsek köve”.
Schmidt Mária kétségbe vonta, hogy például Németországban „olyan magas lenne az életszínvonal”. Ezt többek között azzal indokolta, hogy ott rendszerint bérlakásban élnek az emberek, míg Magyarországon több a saját tulajdonban lévő lakás. Továbbá Németország technológiai fejlettségét is több ponton megkérdőjelezte. Például problémásnak tartja, hogy még mindig az autóipar a húzóágazat, habár a Mercedes elektromos autóinak magyarországi terjeszkedését méltatta hazánk esetében.