A WWF Magyarország és a Környezeti Management és Jog Egyesület nyílt levélben fordul Áder Jánoshoz, amelyben arra kéri a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmányossági vétójával és ne írja alá a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

December 16-án a fideszes többségű Országgyűlés szavazta meg az új szabályozást, amelynek értelmében nem kell többé engedélyt kérniük a kútfúráshoz a gazdálkodóknak, amennyiben talajvízből szeretnék öntözni a földjüket. 

Talán úgy tűnhet, ez nagy segítség az aszályoktól sújtott mezőgazdaságnak, valójában azonban az adminisztrációs könnyítés a vízhiányt nem oldja meg, ellenben az érzékeny felszín alatti vízkészleteket veszélyezteti a szakmai kontroll nélküli kútlétesítés

– írja a WWF Magyarország sajtóközleményében. 

A közlemény szerint a módosítás hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát. A törvénymódosítás az egyébként is jelentős mértékben használt felszín alatti vizeink megőrzését nehezíti, áll a közleményben.

Az új szabályozás szerint 2021. januártól speciális kivételek vonatkoznak a mezőgazdasági öntözést szolgáló talajvízkutakra. Bár a részletszabályozás még nem ismert – az egy külön kormányrendeletben fog megjelenni –, az biztos, hogy számos esetben elég lesz csupán bejelenteni azt, ha valaki 50 méternél nem mélyebb kútból szeretné öntözni a földjét. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a már meglévő, de jelenleg illegális kutakra is.

Az új szabályozás miatt egy új hatóságot hoznak létre, a Nemzeti Földügyi Központot, ez intéz majd minden öntözőkutakhoz kapcsolódó vízügyi igazgatási és vízvédelmi feladatot.

Eddig minden egyes gazdasági célt szolgáló kút létesítésekor a területi adottságokat és földtani, valamint környezeti viszonyokat bemutató részletes tervdokumentációt kellett készíteni. Ez alapján a katasztrófavédelmi igazgatóság más szakhatóságok bevonásával engedélyezési eljárás keretében egyedileg vizsgálta a létesítendő kutak vízkészletekre, ivóvízbázisokra és a környezetre gyakorolt hatásait 

– összegezte a korábbi szabályozást Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Ezzel szemben a most elfogadott törvény értelmében a talajvizet használó öntözőkutak létesítését elég lesz bejelenteni egy központi szervhez, ahol egyedi tervdokumentáció és pontos helyismeret nélkül döntik majd el, hogy mennyire kockázatos a kút létesítése

– tette hozzá a szakértő.

Aggályosnak tartjuk, hogy az új szabályozás rövid távú gazdasági érdekek miatt leépíti azt az intézményt, amely az igazságos vízmegosztást, továbbá a jövő nemzedékek érdekeinek és a természeti erőforrásoknak és értékeknek alkotmányban biztosított védelmét szolgálja. Azt szeretnénk, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a normaszöveg Alaptörvénnyel való összhangját, ezért nyílt levélben kérjük a köztársasági elnök urat, hogy éljen az alkotmányossági vétóval

– hangzik a közlemény, amely szerint nincs információ arról, hogy körülbelül hány gazdát fog érinteni az adminisztratív könnyítés, valamint arról sincs, hogy a felszín alatti vizek és a környezet védelme hogyan lesz biztosítva az új szabályozási rendszerben. A WWF szerint a kutak megfelelő szakértelem nélküli létesítése jelentős kockázatot jelent a környezetre. A szakértő bevonása nélkül épített kutak problémájára példát is említett a WWF szakértője:

Egy hibásan épített öntözőkút potenciális szennyezőforrás, hiszen ezen keresztül a termőföldekre kijuttatott növényvédő szerek és műtrágyák elszennyezhetik a felszín alatti vízkészletet. A növekvő vízkivétel miatt tovább süllyed a talajvízszint, ami a természeti környezet és a szomszédos mezőgazdasági területek természetes, felszín alatti vízellátását sújtja.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) és Peter Thomson, az ENSZ-közgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI