Manfred Weber megsértette a magyar népet – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív német lapnak adott interjújában, amit az MTI szemlézett. A kormányfő többek közt beszélt a vétóvitáról, az Európai Parlamentről, a magyarországi médiahelyzetről, korrupciós vádakról, illetve a koronavírus elleni védekezésről is.
A kormányfő a legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról beszélve kiemelte, hogy az Európai Parlament egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot,
és a mi álláspontunk az volt, hogy ez észszerűtlen
– fogalmazott.
Elmondta továbbá, hogy véleménye szerint nem a jelenlegi válságban kell megtárgyalni a kérdést, és a kompromisszum is erről szól, tehát az „a józan ész diadala”.
A miniszterelnök továbbá arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Parlament beavatkozott a költségvetés és a helyreállítási alap tárgyalásának folyamatába. A testületről azt mondta, hogy az „teljességgel túlértékeli a szerepét”.
Azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké
– mondta a miniszterelnök az EP-ről, hozzátéve, hogy ez szerinte „teljes tévedés”.
Orbán Viktor kifejtette továbbá, hogy a vétót az EP befolyásának ellensúlyozása miatt kényszerültek bevetni a magyarok és a lengyelek, mivel a testület „jogellenes módon” megpróbálta megkerülni az unió alapszerződését.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással, úgy fogalmazott, az érzékenység történelmi gyökerű, „tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések”. Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”.
A miniszterelnök szerint
„már nem sok hiányzik ahhoz”, hogy Brüsszel olyan autokratikus központtá váljon, mint amilyen Moszkva volt a kommunizmus idején.
Szerinte a jogállamisági mechanizmus célja az, hogy a tagállamokat „ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására kényszerítse. Orbán Viktor szerint a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat erre. Szerinte a „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.
A miniszterelnök felidézte továbbá Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével meglévő konfliktusát. Állítása szerint annak idején a német politikust támogatásáról biztosította az Európai Bizottság elnöki pozíciójára, ő azonban két nappal később kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.
Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne
– mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy „hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat”.
Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket
– mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie „keresztény-konzervatív jellegét”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte:
objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti.
Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta, úgynevezett fukar négyek országcsoport – a magyar kormányhoz hasonlóan – ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet bírálja, Orbán Viktor kiemelte:
„az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne.”
A korrupció „Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban” – vélekedett a miniszterelnök. Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll.
A koronavírus-járvány kezeléséről beszélve azt emelte ki, hogy Magyarországon „sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban”. Véleménye szerint ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések „bázisdemokratikus támogatottságát”.
Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon
– összegzett Orbán Viktor.