Mivel a vírusok folyamatosan mutálódnak – különösen akkor, ha egy organizmusnak számos esélye van a terjedésre, amint azt az idén a SARS-CoV-2 esetében élőben követhette nemcsak a tudományos világ, de a laikus közönség is –, létfontosságú lehet a különféle genetikai változatok terjedésének kutatása is – derül ki a Pécsi Tudományegyetem virológusai által létrehozott Virológia Pécs Facebook-oldal legújabb posztjából. Ebben a kutatók azt járják körbe, hogy miért övezi kiemelt figyelem az Egyesült Királyság déli részének lezárását okozó vírusváltozat terjedését. Az utóbbi egyébként az elmúlt 24 órában már 10 ország esetében az Egyesült Királyságból érkező légi, valamint esetenként a közúti és vasúti forgalom tilalmában is megtestesült.
A virológusok szerint a vírusok mutációja természetes folyamat, az eredeti vuhani variánshoz képest mostanra már egy még fertőzőképesebb variáns, a D614G vált dominánssá az egész bolygón. Emellett azért vannak egyéb tulajdonsággal bíró variánsok is.
A virológusok szerint a funkciókat is érintő mutációk létrejötte extrém ritka,
ugyanakkor minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül, ennek esélye is nő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet többek között jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése is. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre – magyarázták a tudósok.
Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár a kezelésben, vakcinaügyben, terjedésben fejtörést okozhat. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait
– hívták fel a figyelmet.
A kutatók beszámoltak róla, hogy a D614G-ről az elmúlt hetekben érkező meggyőző laboratóriumi eredmények szerint ugyan nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
Az aggodalomra okot adó fejlemény a D614G új, angliai variánsánál (a vírus a genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7-variáns) az, hogy az elmúlt tíz hónapban ez a verzió úgy változott, hogy amellett, hogy gyorsan terjed, a tüskefehérjét érintő változásokat is mutat.
Eddig ez a verzió 8 jelentős változást hozott csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ.
Ebből az egyik változás nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi sejtreceptorokhoz való kapcsolódásban. Ezen kívül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás a szakemberek szerint.
Ez befolyásolhatja a vakcinák hatékonyságát is, több oltóanyag készítésénél ugyanis arra koncentráltak, hogy a tüskefehérjék sejtekhez kapcsolódási képességét blokkolják. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új vírusmutáció. Amíg ez kiderül, és ha szükséges, esetleg hozzáigazítják a meglévő védőoltásokat, addig viszont érthető az óvatosság a tudósok, egészségügyi szakemberek, illetve a politika részéről, ami a beutazási korlátozások elrendelésében is megmutatkozhat. Az átlagembernek pedig azt tanácsolják, hogy továbbra is tartsák be az egyéni védőintézkedéseket.