Február elsejéig meghosszabbították a kijárási tilalmat, változatlan formában maradnak a járványügyi korlátozó intézkedések, és marad a digitális oktatás is a középiskolákban – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt ma reggel a Kossuth Rádióban. Az operatív törzs január 7-i sajtótájékoztatóján Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is arra kérte az oktatási intézményeket, úgy készüljenek, hogy várhatóan január 11-én még nem áll vissza a jelenléti oktatás a 9–12. évfolyamokon.

Az Index a 2020/2021-es tanév első félévéről, a digitális oktatásról, a pedagógusok teszteléséről, a nevelési-oktatási intézményekben dolgozók oltási igényéről kérdezte Horváth Pétert, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét.

Hogyan érinti a miniszterelnök bejelentése az oktatás helyzetét, vagy a koronavírus-járvánnyal terhelt 2020-as év már elég tapasztalatokkal szolgált?

Nagyon sok tapasztalattal szolgált, de továbbra is azt gondolom, hogy a kerettanterv által megfogalmazott követelményrendszert nagyon nehéz digitális oktatási formában megvalósítani. Nem tudja teljes mértékben és minden egyes tantárgynál helyettesíteni a tananyag elsajátítását. Különösen nem képes azoknak az oktatási kompetenciáknak az elérését megvalósítani, amelyek – a tanításon, a tananyagátadáson túl – nagyon fontosak.

Milyen nehézségekbe ütközhet majd így a félév lezárása?

Biztos vagyok benne, hogy a félévet le lehet zárni. A kollégák nagyon sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy minél inkább arra a szintre juttassák a diákokat, amelyre a jelenléti, személyes oktatás esetén is fel kellett volna őket készíteni. Az mindenképpen szerencsés volt, hogy a tanév indulásánál a kezdő középiskolás diákokkal együtt tudtunk dolgozni, és megismerhettük őket.

Nem is a félév lezárása a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a végzős évfolyamnak közép- vagy emelt szinten kell érettségiznie. Ők vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen az érettségi követelmények nyilván nem lesznek kisebbek.

Mikor lehet reális elvárás, hogy újra jelenléti oktatásra térjenek vissza a középiskolákban?

Abban bízik mindenki, hogy előbb-utóbb exponenciális mértékben növekedni fog a beszerzett oltóanyagoknak a mennyisége, és a pedagógusok többsége is megkaphatja az oltást. Végső soron ennek következménye lehet a biztonságos és személyes oktatási formához való visszatérés.

A pedagógusok decemberi tesztelése vegyes képet mutat. Nem mindenki élt a lehetőséggel, elsősorban azért, mert a pedagógusok egy része amiatt aggódott, hogy ha pozitív lesz a tesztje, akkor a 100 százalék fizetéssel járó táppénz elintézése nehézkes és hosszadalmas adminisztrációt jelent. A második félév kezdése előtt, a múlt hétvégén ismét önkéntes tesztelés volt a tanárok körében. Hogy látja, mennyiben változott a pedagógusok tesztelési hajlandósága?

Nem szeretnék mások nevében nyilatkozni, hiszen nincsen erre vonatkozó pontos felmérés. A számok azt mutatják, hogy nagyjából a pedagógusok tíz százaléka ment el a tesztelésre. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a középiskolákban oktatók közül valószínűleg jóval kevesebben vettek ebben részt, akkor is egy elég kicsi számról beszélhetünk. Biztos vagyok benne, hogy akiknek nem voltak tüneteik, azok közül is nagyon kevesen teszteltették magukat.

Jó lenne, ha pontosabb képünk lenne, bár azzal egyetértek, hogy önmagában a tesztelés csak egy pillanatnyi helyzetet mutat. Alkalmas lehet persze azoknak a kiszűrésére, akik fertőzöttek, és jó is lenne, ha ők nem mennének dolgozni. Az általános iskolákban jelenléti oktatás van, és ha így állnak munkába, akkor tovább nőhet a fertőzöttség.

A táppénz kérdésében sikerült valamilyen megoldás irányába haladni?

A Nemzeti Pedagógus Kar azt sürgette, hogy legyen egy egyszerűsített megoldás. Ehhez jogszabályváltozás kellett volna, de ezt nem sikerült elérni. Az adminisztráció továbbra is valóban körülményes, hosszú ideig tart. Nekünk a szeptemberben megbetegedett kollégáinkról most kellett adatokat küldenünk az illetékes kormányhivatalhoz. Reméljük, hogy mihamarabb meglesz ennek az eredménye, és a kollégák megkaphatják a bérük maradék negyven százalékát is.

A Nemzeti Pedagógus Kar levélben fordult Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, hogy vegyék előrébb a nevelési-oktatási intézményekben dolgozókat az oltási menetrendben. Ezzel kapcsolatban kaptak már választ?

A nevelésben és oktatásban dolgozóknak különösen fontos szerepük van abban, hogy a gazdaság működőképessége megmaradjon. Sok a személyes, szoros kontaktus a tanítási órákon, különösen az alsó évfolyamokon. Ezért azt tartanánk szerencsésnek, ha a pedagógusokat is megemlítené az oltási menetrend, és a szerepükhöz mérten gyorsan beoltanák őket.

Állítólag a kritikus infrastruktúra területéhez vagyunk besorolva. A hatvan év feletti és a krónikus beteg pedagógusok természetesen az oltási menetrend szerint előbb is megkaphatják az oltást.

(Az oltási terv szerint az egészségügyi dolgozók után a szociális intézmények dolgozói és lakói következnek, majd a krónikus betegségben szenvedők, ezután pedig a kritikus infrastruktúra területén dolgozók.)

(Borítókép: Koronavírusteszt egy iskolában 2020. december 4-én. Fotó:  Krizsán Csaba / MTI)