Részleges bontási engedélyt kértek a budai Márványmenyasszony étterem épületére, amely annak idején az árvízi hajós és „a legnagyobb magyar” lakodalmának is otthont adott. A reformkorban emelt épület a budaiak és pestiek egyik legfelkapottabb szórakozó- és találkahelye volt, ahova Wesselényi báró és Széchenyi gróf mellett a kor legnagyobb művészei is eljártak. Mivel azonban
a Márvány utcai ház a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, ezért nem élvez védettséget,
így simán eltüntethető a föld színéről.
Az I. kerületi Önkormányzat lapja, a Várnegyed megszólaltatta a helyi főépítészt, Csány Évát, aki elmondta, hogy az új tulajdonosok decemberben nyújtották be engedélykérelmüket az épület részleges bontására, amit közvetlenül karácsony előtt jóvá is hagyott a kerületi kormányhivatal, így a munkák akár már idén elindulhatnak.
Bár a Márványmenyasszony Facebook-oldala még működik, az étterem a tavaly novemberi tulajdonosváltás után rögtön bezárta kapuit. Az épület tulajdonjoga akkor szállt a Recontra Ingatlanhasznosítóra, amelynek céghátterét a 24.hu világította meg. Cikkük szerint a kft. mögött az az Apáthy Endre áll, aki korábban a MOM Leroy ügyvezetőjeként kapcsolatban állhatott az elmúlt három évtizedben számtalan éttermet gründoló Lefkovics Györggyel, aki a magyar vendéglátás megkerülhetetlen alakjává nőtte ki magát.
Rámutatnak, hogy ez a szál többnek látszik egyszerű véletlennél, hiszen a Leroy éttermeket is életre hívó férfi több másik, az elmúlt napokban nagy sajtóvisszhangot kapott építési ügyhöz is kapcsolódik, köztük a Wichmann kocsma otthonaként ismert Kazinczy utca 55. szám alatti épület lebontásához is. Ahogy azt az Index is megírta, erre a helyre ötemeletes szállodát terveznek. A hotelprojekt kulcsszereplője Udvardi Angéla, aki 2010 óta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourtján lévő Leroy Air egyik ügyvezetői posztját is betölti.
De térjünk vissza Apáthyra! Az ugyancsak hozzá köthető City-Leasing (leánykori nevén Andrew’s Leasing) a HVG korábbi anyagában is feltűnik. A portál arról számolt be, hogy a férfihoz, illetve a feleségéhez és fiához köthető cég nyerte meg a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ egy időben kiírt mindhárom autóbusztenderét. Ráadásul úgy kaparintották meg az összesen 3,66 milliárd forintos megrendelést, hogy korábban nem is foglalkoztak hasonló üzleti tevékenységgel.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy az ilyen „kinézzük magunknak, és bontjuk” ügyleteknek nem lehetne-e gátat szabni. A válasz elkeserítő: ha a kerületi önkormányzat valamilyen ok miatt nem tudott helyi védelmet biztosítani egy erre érdemes épületnek, akkor – mivel az építésügyi jogkörök tavaly a kormányhivatalokhoz kerültek – a polgármestereknek és a helyi építésügyi hatóságoknak már nincs lehetőségük megakadályozni az ilyen ügyleteket.
Nyári Krisztián író közösségi oldalán azt írja:
A jog eszközeivel nem megakadályozható a két épület elpusztítása, papíron minden elvágólagosan szabályos. Akiknek ilyesmi hatalmukban állt, úgy intézték, hogy sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzatnak nincs beleszólása a bontásba.