Véget vetnének az oligarchák hatalmának, továbbá bevonnák a méltányos közteherviselésbe a felső tízezret és a nagyvállalatokat. Többek között ezt ígérik az ellenzéki együttműködés pártjai, amelyek a kormányzás alapelveinek hat pontjával indították a 2021-es évet.
Az ellenzéki pártok elnökei, társelnökei – Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció) – fejtették ki, mit is értenek azon, hogy
Az ellenzéki együttműködés pártjai már arról is döntöttek, hogy közös programalkotásba kezdenek, a bejelentett pontok pedig a későbbi kormányprogram sarokköveit képezik.
Véget fogunk vetni az oligarchák hatalmának, és leszámolunk a korrupcióval
– jelentette ki Fekete-Győr András. Szolidáris gazdaságról beszélt Kunhalmi Ágnes, aki azt mondta:
be fogják vonni a felső tízezret és a nagyvállalatokat a méltányos közteherviselésbe.
Az ellenzéki pártoktól többek között megkérdeztük:
Korábban az ellenzéki pártok külön-külön már fogalmaztak meg oligarchaellenes és a „gazdagok” megadóztatását célzó javaslatokat/kampányszlogeneket:
A pártok sajtóosztályai már egészen biztosan az ellenzéki együttműködés szellemében dolgoznak, ugyanazt küldték válaszként az Index által feltett kérdésekre:
A 2022-es kormányváltásért dolgozó ellenzéki pártok egy héttel ezelőtt a jövőbeli kormányzás sarokpontjait, alapelveit mutatták be; azt a hat pontot, amelynek teljesülése szükséges ahhoz, hogy együttes erővel helyreállítsák a demokráciát, a jogállamot, és elsöpörjék az autokratikus Orbán-rendszert. Ezen pontok megvalósításának részletes tartalmi kimunkálására a programalkotás során kerül sor. A részletekről ezért ma még korai lenne beszélni.
Ennél jóval bőbeszédűbb volt a napokban az ATV-nek Vadai Ágnes, a DK alelnöke, aki a tao felülvizsgálatáról azt mondta: a be nem fizetett adónak a költségvetésben a helye, és azt kell finanszírozni belőle, amire a leginkább szükség van. Vagyis oktatásra, egészségügyre, kultúrára és modernizációra kell költeni.
Az ATV érdeklődésére Fekete-Győr András arról beszélt, hogy a közteherviselés érdekében újabb adó bevezetését sem veti el. Hozzátette: bármelyik országban meg lehet adóztatni az ingatlanokat, a házakat, az úszómedencéket, a villákat és a palotákat.
A Momentum elnöke szerint be lehetne vezetni progresszív jövedelemadót is, amit a vagyonadó egy gyengébb verziójának tart. Arra is kitért, hogy a szerződéseket
utólag is felül lehet vizsgálni, és semmissé tenni, ha indokolt.
Fekete-György András azt mondta:
az az oligarcha, aki közpénzből gazdagodott meg.
Jakab Péter szerint
ha helyreállítják a független igazságszolgáltatást, akkor a vagyonelkobzás lehet a megfelelő eszköz.
Ha azonban ez valamiféle oknál fogva késlekedne, akkor egy Mészáros Lőrinc, vagy „a hozzá hasonlóan meggazdagodott oligarchák” esetében, egy 99 százalékos rendkívüli különadót is üdvözlendőnek tartana – tette hozzá a Jobbik elnöke.
Az Indexnek nyilatkozó Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke telefonon hangsúlyozta: később kerül kidolgozásra, hogy például milyen eszközökkel lehet visszaszorítani az oligarchákat. Egyetért Fekete-Győr András definíciójával, vagyis
az oligarchák olyan személyek, „akik közpénz közelébe kerültek, és megcsapolták a közös vagyonunkat”.
A közteherviseléssel kapcsolatban azt mondta, a vagyonadó függetlenül attól, hogy ki számít oligarchának, nem áll távol az LMP-től. Kanász-Nagy Máté szintén elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi repertoárhoz képest drasztikusabb, új eszközöket vezessenek be a vagyonelemek visszaszerzésére, ha ezt indokolttá teszi egy átfogó felülvizsgálat.
(Borítókép: Az ellenzéki pártok elnökei. Fotó: Jakab Péter)