Ellepték a társkeresőket a magukat gazdag üzletembernek/asszonynak kiadó, vonzó befektetési brókerek. A belga pénzügyi felügyelet is figyelmezteti a randizni vágyókat. A magyar rendőrség már jelenségként kezeli a társkeresős bitcoincsalást.
András 33 millió forintot bukott egy Tinderen megismert ázsiai szépség befektetési tanácsaival. Történetét az Indexen osztotta meg, aminek hatására nemcsak egyre több áldozat került elő, hanem a hongkongi, indonéz és új-zélandi befektetési brókerek is elkezdtek újra aktivizálódni. Ők mind a magyar áldozataikat próbálták rábeszélni újabb befektetésekre.
Az USA-ban a napokban kapcsoltak le egy kriptokartellt, miután kamuvalutával kereskedtek. Egy John Levy nevű ügyvéd pénteken az Európai Parlamentnek nyújtott be egy javaslatot, amely 0,0001 eurócenttel adóztatná meg a kriptovaluta tranzakciókat. A bevételből pedig segélyalapot hoznának létre a csalás, hackelés és zsarolás áldozatainak részleges kártalanítására – számolt be róla a Yahoo Finance. Az ügyvéd kezdeményezését eddig 44 európai parlamenti képviselő támogatta. A jogvédő által képviselt ír áldozatokat egy indai hacker húzta csődbe.
Az elfogott csalónál összesen 1,2 milliárd dollár értékű, 357 milliárd forintnyi bitcoint foglaltak le. A férfi nemzetközi kamukriptotőzsdéket és kriptovaluta-csaló hálózatokat épített ki, de a kormányzati rendszereket sem kímélte.
A szuperszexi befektetési brókerek a Tinder angol felhasználóit is megtalálták. A Mirror brit napilap írta meg, hogy a társkeresős bitcoincsalásra a belga Pénzügyi és Értékpapírpiaci Felügyelet hívta fel a hatóságok figyelmét.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy miért olyan nehéz megtalálni az elkövetőket. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy több ügyben folyik nyomozás. Annyira gyakori a jelenség a társkeresős behálózás, hogy rendszeresen tesznek közzé figyelemfelhívó, illetve tudatosító tartalmakat a közösségi oldalakon. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakmai segítségével pedig több olyan webes bűncselekményt derített már fel a rendőrség, amelyet Magyarországon követtek el, illetve magyar állampolgárok voltak a sértettjei.
A büntetőeljárás keretében rendszeresen kérnek adatszolgáltatást a tartalomszolgáltatóktól és a közösségimédia-szolgáltatóktól. Ezen információk – jellemzően bejelentkezési IP-címek, regisztrációkor megadott e-mail-címek, telefonszámok – felhasználásával természetesen újabb adatkérésekre nyílik lehetőség. Azonban a csalók erre is fel vannak készülve:
A kifinomult ismeretekkel rendelkező elkövetők jellemzően a hálózati kapcsolatuk anonimizálását lehetővé tevő VPN-szolgáltatást is használnak, ezek a szolgáltatók pedig általában nem működnek együtt a hatóságokkal, így az adatkéréseket az érintett állam hatóságain keresztül, nemzetközi együttműködéssel lehet végrehajtani
– írta az ORFK. Hozzátették:
a felelősségre vonás sikere azonban nagyban függ attól, hogy az elkövető tartózkodási helye szerinti állam igazságügyi hatóságai együttműködnek-e a magyar társhatóságokkal.
Dr. Szemethy Róbert 17 sértett megbízásából tett feljelentést a rendőrségen. Ügyvédi irodája elég mélyen beleásta magát a bitcoincsalók felderítésébe. Elmondása szerint a hazai tinderes csalások 90 százalékát magyarok követik el, akik mindent megtesznek azért, hogy külföldinek látsszanak. Egy női olvasónkat egy ázsiai modell férfi karakterében csábították kriptobefektetésre. Ő is ugyanazt a jelenséget tapasztalta a randiappon, hogy a vonzó, magát kínai borkereskedőnek beállító férfi először ismerkedést színlelt, majd szép lassan rátért, hogy nagyon bejött neki a kriptovalutázás, és Katalinnak is megmutatná, hogyan lehet a kriptotőzsdén hatalmasat szakítani. Egy kamukereskedő oldalra terelte a nőt, akit meg lehetett téveszteni a robotizált árfolyammal.
100 eurónyi befektetésből egy nap alatt hoztak ki 120 eurót. Majd amikor Zee újabb 2 ezer euró befektetésre csábította Katalint, a hölgy azonnal gyanút fogott, és visszakövetelte pénzét. A férfi angolul és kínaiul küldte el Katát, aki ez alapján biztos volt benne, hogy a csaló külföldi. Akár külföldi is lehetett, persze a számítógép mögül nagyon könnyű kínainak tűnni:
Fonetikusan: Gei wo quian baobej! Magyarul: Adj pénzt, bébi! A Google Fordító generálta a szöveget, amit kimásolva bárki elmondhatná, hogy remekül beszél kínaiul, de valójában csak a CTRL+C és CTRL+V billentyűkombinációt használta. Dr. Szemethy Róbert szerint kétféle módon lehet kijátszani a magyar bűnüldöző szerveket. Az egyik, hogy a csaló úgy reklámozza a befektetési tippeket, mintha jóhiszeműen járna el. Ezt a társkeresős módszernél a magyar elkövetők ritkán szokták alkalmazni, mert sokkal cselesebb a külföldit játszani.
Az ügyvéd szerint a legtöbb feljelentésből azért nem lesz nyomozás, mert a bizonyítékok alapján külföldre vezetnek a szálak. Ezért Dr. Szemethy szerint először azt kell bemutatni a rendőröknek, hogy biztosan magyar lehetett az elkövető. Ennél sokkal nehezebb bebizonyítani, hogy a magyar elkövető Magyarországról verte át magyar áldozatát.
András 33 milliós bukása történetének szálain könnyű volt eltévedni, mert az Anna nevű ázsiai szépség egy olyan, bevezetés előtti kriptovaluta vásárlására beszélte rá kiszemeltjét, melyet kínai fejlesztők dobtak a piacra. Az AI Cryptót 2018-ban vezették be legálisan a tőzsdére, úgynevezett ICO után, de nem lett belőle hivatalos kriptovaluta. Így az AI Crypto egy értéktelen szemét. Azonban a bukott startup közösségi oldalait ma is bárki elérheti Magyarországról, mint ahogyan egy nemzetközi kamukriptotőzsdére is be lehet csalni bárkit némi jutalékért.
Így aki tudja, mit kell keresni, hogy alaposan igazolja alibijét, el tudja azt hitetni, hogy Ázsiában kell keresni a kibercsalót. Dr. Szemethy Róbert felismerte a módszert. Szerinte fifti-fifti, hogy magyar vagy külföldi lehetett az elkövető, mert a világ minden pontján ugyanaz a módszer. És András végig angolul beszélgetett „Annával”, aki egyszer sem esett ki szerepéből. Az ügyvéd szerint azért nehéz felkutatni a magyar elkövetőket, mert a legtöbbjük nagyon intelligens és informatikailag alaposan képzett. Ráadásul külföldi csalók is garázdálkodnak a magyar Tinderen.
Egy 62 éves szadai asszonyt azért kapcsoltak le tavaly decemberben, mert több év aktív bepalizás után elkényelmesedett, és hibák sorozatát követte el. A bitcoinbárónő a legtöbbször üzletasszonynak vagy elvált férjnek adta ki magát. Különböző társkereső oldalakon kereste az 50-60 éves prédáit. Mivel a sértettek többsége nem beszélt angolul, ezért úgy adta elő a magányos Collin Winters fedősztoriját Miamiból, hogy olyan magyar szövegeket küldött áldozatainak, mintha a Google Translator fordította volna azokat. Azonban annyira túlzásba vitte a helytelen magyar fogalmazást, hogy a szövegekről kiderült, szándékosan hekkelték meg.
A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő nő főleg abban volt tehetséges, hogy újabb és újabb összegekkel húzza le áldozatait. Zseniális indokokkal állt elő, hogy miért nem lehet a szárnyaló befektetés hozamához hozzáférni. És további X számú bitcoin kell, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet ne fizettessen áfát a tőkéért.
A sztorik hitelességének alátámasztására számos valótlan, megtévesztő tartalmú okiratot mutogatott: banki bizonylatot millió dollárról, IMF-től származó vagy az ENSZ főtitkára által aláírt igazolást, esetleg az Egyesült Államok igazságügyi miniszterétől származó levelet. Mindegyik hamis volt. Azon bukott le, hogy az egyik áldozat nevére kiállított szingapúri számlát magyar ékezettel írta, így gyorsan kiderült, hogy a dokumentumot magyar billentyűzettel hamisították.
A folyamatban levő nyomozás érdekében a károsultakat képviselő ügyvéd későbbre ígérte a felderítési módszerek további bemutatását.
Dr. Szemethy Róbert elmondta, hogy a társkeresős bepalizás csak a jéghegy csúcsa.
A legtöbb magyarországi bitcoincsalásos próbálkozás a Facebookon történik, ahol direktmarketing-módszerekkel létező emberek hülyítik a sértetteket. Sokszor 1500-szoros hozamot ígérve olyanoknak, akik esküvőre vagy az unoka továbbtanulására tesznek félre pénzt.
Az MLM-s szisztémát azért nagyon nehéz lekapcsolni az ügyvéd szerint, mert a bábként mozgatott, saját nevükben fellépő csalókat bevédi a rendszer. Olyan alibit igazolnak a tetten ért elkövetőknek, amely szerint a csaló áldozat, mert őt is megtévesztették „külföldről”. Azaz jóhiszeműen rángatta bele ismerőseit a kriptocsapdába.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya pontokba szedve küldte meg az Indexnek, hogy mire érdemes figyelni, ha kétes befektetésre csábítják az embert: