A kormány lassúnak tartja az uniós vakcinabeszerzést és -szállítást, ezért született döntés arról, hogy Magyarország külön tárgyalásokba kezd olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki az Európai Unió közös beszerzési programja. A kabinet meg is állapodott a kínai állami tulajdonú cég, a Sinopharm vakcinájának a behozataláról. De mit is tudunk a kínai vakcináról?
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a kínai vakcinával kapcsolatban elmondta, már csak az szükséges, hogy a magyar egészségügyi hatóságok kimondják, hogy biztonságos. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoktól körültekintő és gyors döntést vár el. Arról még pontosabbat nem lehet tudni, hogy mikor, hol és kiket vonnak be a kínai vakcina klinikai tesztelésébe.
Az orosz Szputnyik V vakcina esetében korábban Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter azt mondta: a magyar klinikai vizsgálatban a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vesz részt.
A Sinopharm egy kínai állami tulajdonú cég, amely két koronavírus elleni vakcinát fejleszt, és hasonlóan a pekingi Sinovac Biotech gyógyszergyártó fejlesztéséhez, inaktivált vírust tartalmaznak a vakcinái.
A Pfizer–BioNTech fejlesztése egy mRNS-vakcina, ami azt jelenti, hogy a vírussal kapcsolatos genetikai információkat tartalmaz, nem a vírus elölt vagy nem fertőző részét. (Van egy részletes tájékoztató a Pfizer Magyarország oldalán arról, hogy mi a különbség a szokványos és az mRNS-vakcinák között.)
A Sinopharm 2020. december 30-án jelentette be, hogy
a vakcina tesztelésének harmadik fázisa azt mutatta, hogy 79 százalékban hatásos.
Ez alacsonyabb, mint a Pfizer (95%) és a Moderna (94,5%) eredménye.
Az Egyesült Arab Emirátusok január elején hagyta jóvá a Sinopharm vakcináját, az ottani tesztelés harmadik fázisának előzetes eredményei alapján azonban
86 százalékos a hatékonysága, és száz százalékban megakadályozta a közepes és súlyos szintű megbetegedéseket.
A Reuters hírügynökség szerint a kínai cég szóvivője nem kommentálta az ellentmondást, de azt elmondta, hogy a részletes eredményeket később teszik közzé.
Minden vakcinának vannak kockázatai: az emírségekbeli vizsgálatok során is rögzítettek enyhe reakciókat, de semmilyen súlyos mellékhatást nem figyeltek meg – írta december 10-i cikkében az al-Arabiya hírportál. A lap arról is beszámolt, hogy Marokkó tízmillió darab vakcinát rendelt a Sinopharmtól, és felnőtt lakossága 80 százalékát szándékozik ingyenesen beoltani.
Kínában egy sürgősségi program keretében már a harmadik fázis eredménye előtt közel egymillió embernek osztották szét a vakcinát. Világszerte már 20 millió embert oltottak be vele.
A BBC cikke azt írja, Dale Fisher, a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora azt mondta, „nem bevett” eljárás elindítani egy oltási programot, mielőtt véget érne az utolsó fázis. Az amerikai CNBC televíziónak úgy fogalmazott:
Normális esetben megvárják a harmadik fázis elemzését, mielőtt sürgősségi eljárással engedélyezik az oltási programot.
A BBC cikke arra is emlékeztetett, hogy 2020 decemberében Peru felfüggesztette a Sinopharm vakcina tesztelését egy önkéntesnél tapasztalt mellékhatás miatt, de később feloldották a felfüggesztést. Ugyanakkor hozzátették: nem szokatlan, hogy szünetet tartanak egy klinikai tesztelésben.
A Financial Times cikke szerint a Sinopharm vakcináját két dózisban kell beadni, ahogyan a legtöbb koronavírus elleni vakcinát. (Legutóbbi összefoglaló cikkünkben az ATV-nek nyilatkozó Rusvai Miklós virológus hivatkozva azt írtuk, hogy háromszor kell oltani a kínai vakcinával, de ezt megerősítő egyéb forrást nem találtunk.)
A Channel News Asia a kínai állami médiára hivatkozva arról számolt be, hogy a rendelkezésre álló klinikai adatok alapján a Sinopharm vakcinája biztonságos a 3 és 17 év közöttiek számára is. Általánosságban a 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók körében alkalmazzák Kínában.
A Sinopharmhoz tartozó China National Biotec Group (CNBG) elnöke, Jang Hsziaoming a Hszinhua hírügynökségnek kifejtette: a 3–5 évesek immunrendszere még fejlődőben van, ezért rájuk különösen oda kell figyelni az oltás során.
A magyar sajtóba is eljutott a hír, hogy a CNBC közben a kínai óriásvállalat elnökének lemondásáról számolt be. Li Zhiming személyes okokra hivatkozva távozott a vállalat éléről, szintén személyes okokra hivatkozva mondott le Li Hui, a Sinopharm leányvállalatának, a China National Medicines Corpnak az igazgatója.
A vállalat közleményében semmilyen utalás sincs arra, hogy a lemondásoknak köze lenne a vakcinával kapcsolatos munkához.
A Sinopharm mellett ismert kínai fejlesztés még a Sinovac vakcinája, valamint legalább két másik fejlesztés – a CanSino Biologics és az Anhui Zhifei Longcom vakcinája – is folyamatban van Kínában. Az eddigi információk szerint mindkettő a klinikai tesztelés harmadik szakaszába lépett.
A hetek.hu-n megjelent, a China Media Group fizetett cikke szerint a kínai Katonai Egészségügyi Akadémia is vakcinát készít.
Több ázsiai ország, köztük Szingapúr, Malajzia és a Fülöp-szigetek a Sinovackal kötött szerződést, januárban pedig Indonézia megkezdte a tömeges oltási kampányt a vakcinájukkal.
Törökország is jóváhagyta a Sinovacot vészhelyzeti használatra. A cég szerződést kötött Brazíliával és Chilével is. A brazíliai egészségügyi intézmény, az Instituto Butantan a napokban tájékoztatott arról, hogy mindössze 50,38 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a Sinovac koronavírus elleni vakcinája a tesztelés harmadik szakaszában.
A közösségi oldalakon lévő hozzászólásokban gyakran összekeverik a Sinopharm és a Sinovac vakcináját, miközben a magyar kormány az előbbivel tárgyal, és nem utóbbival, amelynek fejlesztése nem túl meggyőző eredményeket produkált Brazíliában.
A Sinopharm vakcinájának tesztelése a harmadik fázisban tart Peruban, Marokkóban, Argentínában, Egyiptomban és Jordániában.
Az MTI közölte a szerb N1 regionális hírcsatornára hivatkozva, hogy egymillió adag kínai Sinopharm oltóanyag érkezik Szerbiába. A balkáni országban már korábban engedélyezték a koronavírus elleni, a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett mRNS-vakcinát, az orosz Szputnyik V pedig feltételes forgalomba hozatali engedélyt kapott. Egyelőre a kínai vakcinát is ideiglenesen engedélyezik, és csak később kap állandó engedélyt.
Az orosz vakcina iránti érdeklődést már az Európai Bizottság is jelezte, kínai oltóanyag-fejlesztővel azonban még nem állnak kapcsolatban.
Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein a Sinopharm vakcináját hagyta jóvá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy folyamatosan konzultálnak a két ország kormányával, és a tőlük kapott tapasztalatokat, illetve dokumentációkat is fel tudja használni a nemzeti hatóság a Sinopharm-vakcina engedélyezési folyamatában.
Bár a magyar közéletben kardinális kérdés lett, hogy a kormány olyan vakcinákról is tárgyal, amelyek még nem mentek át az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyeztetésén,
ez nem azt jelenti, hogy ezek az oltóanyagok ne lennének hatásosak.
Azt sem jelenti, hogy a magyar szakhatóságok ne ellenőriznék kellő szakértelemmel a behozatalra szánt vakcinákat.
Ahogy az orosz Szputnyik V ügyében, úgy a Sinopharm kínai vakcinagyártási folyamatait is ellenőrizték az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői.
Az intézet Hatósági Ellenőrzési Főosztályának vezetője, Lukács Ferenc az MTI-nek elmondta: azért látogattak Pekingbe, hogy a gyógyszerkészítmények helyes gyártási körülményeit ellenőrző, úgynevezett GMP (Good Manufacturing Practice – Jó gyártási gyakorlat)-inspekciót végezzenek a Sinopharm leányvállalatának üzemében.
A magyar szakértők végignézhették a teljes gyártási folyamatot, továbbá rendelkezésükre bocsátották a gyártásról szóló, teljes dokumentációt is.
Amit akartunk, meg tudtuk nézni
– jelentette ki Lukács Ferenc.
Arra is kitért, hogy a kínai vakcina gyártása egy modern gyárban, biztonságos körülmények között történik, az ellenőrzés során a magyar szakértőknek csupán olyan, apróságokat érintő észrevételeik voltak, amelyek a készítmény minőségét nem befolyásolják.
Korábbi összefoglalónkban megírtuk, hogy az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtónyilatkozata szerint semmi nem tiltja, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására.