A nagyvárosok települési önkormányzatainak működésben sokan az országos nagypolitika viszonyait látják tükröződni. Noha a megfeleltetés sok esetben sántít, annyiban mindenképpen jelzésértékű, hogy rámutat, milyen nehéz a Fidesz–KDNP-vel szemben álló, széles szövetségesi rendszert egyben tartani. Közös politikai értékalap híján maradnak a kiosztható pozíciók, ám pusztán ezekre alapozni egy egész önkormányzati ciklust, meglehetősen vékony jégnek látszik.
Erre utal Tatabánya esete is, ahol meginoghat a színes városvezetés.
A DK-tól a Jobbikig terjedő koalíciót irányító Szücsné Posztovics Ilona polgármester nagyszabású megszorításokba kezdett, amelyet kifelé a várost ért forráselvonással indokolt, de többek a DK felé húzó független polgármester döntéseiben az MSZP kiszorítását látják.
Úgy tudjuk, a polgármester asszonyt a Demokratikus Koalíció kérte fel jelöltnek 2019 nyarán. Az MSZP jelöltje ugyanerre a tisztségre Fekete Miklós lett volna. Az MSZP és a DK közti feszültségek ellenére politikai megállapodás született, ennek köszönheti Fekete az alpolgármesteri pozícióját, és ő lett az Összefogás városházi frakcióvezetője is. Bár ez látszólag kellően erős irányítói beágyazottságot mutat, a háttérben nagyobb erők mozognak. Ez olvasható ki Szücsné Posztovics Ilona polgármester közelmúltbeli magabiztos döntéséből, amellyel Feketét úgy hívta vissza alpolgármesteri tisztségéből, hogy azt nem egyeztette a helyi Összefogás frakcióval.
Érdemes tudni, hogy a legutóbbi önkormányzati választás óta a 17 tagú közgyűlésben nem volt többsége a polgármesternek, így korábban az Összefogás-frakció és a Fidesz–KDNP frakció előzetesen egyeztetett a város működéséhez szükséges döntésekről. Az egyeztetést az Összefogás részéről a most kirúgott alpolgármester folytatta le mint frakcióvezető. Az már most látható, hogy a veszélyhelyzetet követően, amikor újra működni kezd a városi közgyűlés, a DK által keltett feszültség miatt nehéz lesz az egységet biztosítani az Összefogás-frakcióban, ezért a polgármester mozgástere is jelentősen szűkülhet. Hamarosan kiderül, hogy jól taktikázott-e, amikor
A vészhelyzet adta mozgástérbővülést a DK városi pozíciójának erősítésére használta fel.
Egy névtelenséget kérő forrásunk azt mondta, egy héttel a tisztogatás után Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc közösen vett részt egy nem nyilvános megbeszélésen a polgármester asszonynál.
Tovább növeli a városvezetői koalíción belüli bizonytalanságot, hogy a cégek felügyelőbizottságaiból visszahívott 9 fő között nemcsak a Fidesz, MSZP, Mi Hazánk és Momentum delegáltjai voltak, (miközben egyetlen DK-s sem), hanem az a Nagy Béla képviselő is, aki tavaly lépett ki az Összefogás frakciójából, miután a polgármesterhez intézett kritikus kérdéseire nem kapott választ. Nagy egyébként komoly baloldali beágyazottsággal vesz részt Tatabánya közéletében. Amint kérdésünkre elmondta:
a rendszerváltás előtti időkben 1973 és 1990 között dolgoztam a Belügyminisztérium állományában a III/II. Csoportfőnökség megyei osztályán, és más rendőri területeken.
Ennek ellenére választókörzetét toronymagasan, 55,25%-os szavazataránnyal hozta.
A tisztogatást költségcsökkentéssel indokló polgármesternek ugyanakkor abban igaza lehet, hogy az országos kormányzati döntések valóban nem könnyítik meg a helyhatóságok helyzetét, szisztematikusan nyesegetik le a önkormányzati bevételeket. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke 100 milliárd forintra taksálta az önkormányzati szektort eddig érő veszteséget.
Szücsné Posztovics Ilona polgármestertől szerettük volna megtudni, hogy mekkora lyukat ütött Tatabánya költségvetésén a vírus 2019-es tavaszi első hulláma óta életbe léptetett több, különböző területet is érintő kormányzati megszorítás. (Lukács Zoltán, a város MSZP-s országgyűlési képviselője szerint 2,5 milliárdos a hiány.) Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a szóban forgó 24 önkormányzati dolgozó elbocsátásával mekkora összeget terveztek megtakarítani, és arra is, hogy hogyan próbálják a kieső bevételeket pótolni. Választ ugyan tőle nem kaptunk, annyit azonban megtudtunk, hogy a polgármesteri hivatalból elküldött 24 embert mellett ötöt a GAMESZ-ből is kirúgnak, és a városi kulturális életet szervező Agora Nonprofit Kft.-nél is elbocsátásokat vár el a polgármester. A sporttámogatásokat 80 millió forinttal kurtítják meg, és a képviselők tiszteletdíja is 30%-kal csökken. A polgármesteri hivatalban és a cégeknél a bányászhagyományok alapján 2018-ban bevezette hűségjutalmat megszünteti a polgármesteri vezetés, a civil és kulturális szervezetek pedig az eddigi közvetlen támogatás helyett csak pályázati forrásra számíthatnak. Mindezekkel párhuzamosan viszont a szociális szektorban 10%-os béremelés lesz.