A hatályos szabályozás szerint az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

• február 1-jétől június 15-ig és
• szeptember 1-jétől december 15-ig.

Az ülést az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.

A veszélyhelyzet újraszabályozása

Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly november 10-én hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, amikor is – az ellenzéki pártok támogatásával – megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt. Ez a törvény azonban a kihirdetését követő 90. napon, azaz február 8-án hatályát veszti. Ezért a képviselőknek még február elején dönteniük kell a veszélyhelyzet esetleges meghosszabbításáról.

Az Országgyűlés ebben a jogszabályban hatalmazta fel a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, azaz február 8-ig meghosszabbítsa. A parlament egyúttal meg is erősítette ezeket a kormányrendeleteket.

Járványügyi készültség év végéig

Orbán Viktor miniszterelnök január 8-án jelentette be, hogy a járvány féken tartása érdekében hozott korlátozó intézkedéseket február 1-ig meghosszabbítják. Korábban úgy fogalmazott, hogy

a dolgok mostani állása szerint úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad.

A november 11-én életbe lépett korlátozásokat a kormány eddig kétszer hosszabbította meg, így (legalább) február 1-ig marad többek közt

• az este 8 óra és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom,
• a maszkviselésre vonatkozó szabályozás,
• a közterületi csoportosulások, gyülekezések tilalma,
• az egyes üzletekre, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó nyitvatartási és tartózkodási tilalom.

A pálinkatörvénytől a költségvetésig

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még múlt év végén megküldte az Országgyűlés elnökének a tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programot. A kormányzati jogalkotási terv a következő témákat érinti:

1. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása;
2. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása (az egységes elektronikus értékesítési rendszer bevezetése);
3. egyes energetikai tárgyú törvények módosítása (az okosmérésre vonatkozó definíciók megalkotása);
4. a megújuló energiaforrásokról szóló uniós irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése;
5. a pálinkatörvény módosítása;
6. a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása;
7. egyes földügyi tárgyú törvények módosítása (a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása);
8. a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú törvények módosítása;
9. a levéltári törvény módosítása (a maradandó értékű közokiratok minél szélesebb körének nyilvántartásba kerülése és megismerhetősége);
10. a hivatalos iratok kézbesítésének szabályozása;
11. egyes, a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével összefüggő törvények módosítása;
12. a közigazgatási hatóságok kijelölésével kapcsolatos egyes törvények módosítása;
13. az E-Ingatlan-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódva az ingatlan-nyilvántartási szabályok felülvizsgálata és új normák meghatározása;
14. a pénzügyi és egyéb szolgáltatások azonosításához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése;
15. az Európai Unió külső határain a készpénzforgalmat ellenőrző új, lényegi elemeiben változó uniós rendeleti szabályozás végrehajtási célú átültetése;
16. a hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosítások (a Belügyminisztérium kezelésében lévő nyilvántartások korszerűsítése);
17. a hatékonyabb tudástranszfer elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítása;
18. egyes közúti infrastruktúra-tárgykörökkel összefüggő törvények módosítása;
19. a tehergépjárművek korlátozott forgalmú övezetekbe történő behajtásának szabályozása;
20. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása;
21. az agrártermékek eredetvédelme;
22. egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosítása;
23. a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosítása;
24. egyes adótörvények módosítása;
25. a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése;
26. a Magyarország 2022. évi központi költségvetése (a törvényjavaslatot májusban nyújtanák be, és a tervek szerint júniusban fogadná el a parlament);
27. a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő törvénymódosítás.

Borítókép: Index. Fotós: Ajpek Orsi