Az újabb és újabb halasztások mentén az ajánlati árak is folyamatosan emelkedtek. A költségek 2019-re teljesen elszálltak.
A budapesti Duna-hidak állapotát a hídmesterek folyamatosan felügyelik, de már évtizedek óta szabad szemmel is látható a korrózió. De mióta is halasztják a Lánchíd felújítását?
A hídszerkezet rozsdásodása folyamatos, azonban ez csak egy kritikus ponton túl veszélyezteti az állékonyságát. Értelemszerűen ezt a pillanatot tilos megvárni. Utoljára érdemben 1986-ban végeztek teljes körű felmérést, amely kimutatta, hogy egyes tartó láncszemekben 10 százaléknyi anyagvesztés is bekövetkezett, ezért döntöttek a szerkezet teljes rekonstrukciójáról. A hidat lezárták, a munkálatok során csak a gyalogos- és tömegközlekedési forgalom haladhatott át a hídon.
Tényleg nem tett egyetlen döntéshozó sem semmi érdemit a híd felújítására?
Azért ez a megállapítás nem pontos. A gondolkodás már több mint egy évtizede megkezdődött, 2011 szeptemberére pedig már a híd állapotának és teherbírásának felmérése is elkészült. 2013-ban a Budapesti Közlekedési Központ nyílt közbeszerzést írt ki a Lánchíd pályalemezének cseréjére, a korrodált acélszerkezetek javítására és korrózióvédelmére, illetve egyéb szükséges technikai beavatkozásokra.
De ettől függetlenül a Lánchíd állapota továbbra is romlik, erről már 2013 decemberében képriportban is beszámoltak.
A főváros vezetése is tisztában volt a helyzettel, miután a BKK 2014-ben jelezte, hogy a hídpálya állapota a műszaki szakmai fogalomrendszer szerint kritikus. Azt azonban külön hangsúlyozták, hogy ez a napi használatának biztonságát nem veszélyezteti, csak a felújítás halaszthatatlanságára utal. Azt is mondhatjuk, hogy a rekonstrukció műszaki kérdésként vetődött fel, azonban időközben egyre hangsúlyosabbá váltak a gyalogos, kerékpáros és egyéb szempontok, mindez pedig újratervezést igényelt.
Újratervezés, új tender kiírása, új ajánlatok. Nem tűnik gördülékeny ügymenetnek. A halaszthatatlannak mondott felújításra legalább a pénz megvolt?
Az újabb és újabb halasztások mentén az ajánlati árak is folyamatosan emelkedtek. A költségek 2019-re annyira elszálltak, hogy az akkori főpolgármester az akkor még a Lánchíd és a Széchenyi István tér együttes felújítására beérkező legolcsóbb ajánlatot is visszadobta túlárazottságra hivatkozva. Hiába kapott ígéretet arra, hogy a kormány 6 milliárd forinttal támogatja a felújítást, így is több mint 10 milliárddal nyúlt túl az ajánlat a költségkereten.
Azóta viszont Karácsony Gergely főpolgármester azt nyilatkozta, hogy mindenképpen elvégzik a Széchenyi lánchíd felújítását. Gazdagabb lett a főváros?
A Fővárosi Önkormányzat folyamatos forráshiánnyal küzd, ennek bemutatására nemrég egy tájékoztató honlapot is létrehoztak. Ezzel együtt a bejelentés arról szólt, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese, az A-Híd Zrt. nettó 18,8 milliárd forintért vállalta a felújítást, a bruttó bekerülési költség pedig 26,75 milliárd forint lesz. Karácsony szerint a munkálatok megkezdésére a pénz megvan. (A kormányzattól remélt 6 milliárd forintról szóló támogatási szerződés azonban még nincs aláírva.) A városházi ellenzék szerint a nyertesnek kikiáltott kivitelezési ajánlat épp 5 milliárddal több, mint amennyibe Tarlós István idejében került volna csak a híd szerkezeti felújítása.
Fogadjuk el, hogy elkezdik és be is fejezik a Lánchíd felújítását. Mit nyer vele Budapest?
Sokan nem tudják, de ez már nem az eredeti Lánchíd, hanem a harmadik. A pilléreken kívül semmi sem eredeti rajta. Most csak a teljes pályaszerkezetet cserélik, de lehetett volna a tartóláncokat is. Annál is inkább, mivel a láncszemek annyira „összegyógyultak” az idők során, hogy valójában már helyesebb, ha tartórudakként tekintünk rájuk, amiknek a teherbírása kisebb, mint a láncé. Az új útpálya persze könnyebb lesz, ami azt jelenti, hogy nagyjából a felújítást követő átadás után 15 évig nem kell ismét hozzányúlni. Akkor majd jöhet a lánccsere és az újabb teljes lezárás.
(Borítókép: Az Országház és a Lánchíd látképe Budapesten 2020. július 1-jén. Fotó: Cseke Csilla / MTI)