Nem mindennapi helyzettel szembesülhetnek a tavasz első napjain a miskolciak. Ha minden a jelenlegi elképzelések szerint alakul, márciusra bezuhan a borsodi megyeszékhely tömegközlekedése.
Mintha most ébredne hosszú álmából a miskolci városvezetés. Zavartan szemlélik a körülöttük zajló eseményeket, és a fejüket vakarják, hogy az állam idén sem adja oda Miskolcnak a tavaly elvont 450 millió forintos tömegközlekedési normatívát. A kormányzati döntés nem is kifejezetten Miskolc-ellenes lépés volt, hiszen azt minden várostól elvonták, a villamost is üzemeltető Debrecen és Szeged sem kapja meg (és Budapest is csak azért, mert a főváros számára a tömegközlekedés nem önként vállalt, hanem kötelező feladat).
A másik két megyeszékhelyhez képest a borsodi nagyvárosban azonban annyival rosszabb a helyzet, hogy ott már eddig is voltak megszorítások. Miskolc mára oda jutott, hogy naponta több tucat, menetrendben meghirdetett buszjárat – bár műszakilag nem alkalmatlan – mégsem közlekedik. A villamosok is csak azért járnak, mert a gyártóval kötött hosszú távú megállapodás alapján a gyártó végzi a karbantartást a járműveken.
A járatokat üzemeltető Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) arra hivatkozik, hogy a város cégeit tömörítő Miskolc Holding nem ad pénzt alkatrészekre.
A buszflotta fele valóban cserére érett,
de összességében még így is fiatalabb, mint például a budapesti. Persze más városok is nagy bajban vannak, mégsem hallani máshonnan ilyen súlyos műszaki helyzetről, és nem is olyan burkolt járatritkításokról.
Miskolc idén először 5 százalékkal kevesebb teljesítményt rendelt meg az MVK-tól.
A közösségi közlekedési szolgáltatás színvonalcsökkenését a járatritkítás mellett olyan trükkökkel próbálják az utasok fájdalomküszöbe alatt tartani, hogy például a csuklós buszok helyett szóló járműveket küldenek forgalomba. Diósgyőr városrészben azonban már olyan tömegjelenetek alakulnak ki a reggeli órákban, hogy a strukturális zavart nem lehet tovább leplezni.
Úgy értesültünk, hogy a Miskolc Holding tagvállalati felügyeleti igazgatója amellett, hogy a megszorítások embere, rendkívüli érdekérvényesítő erővel is rendelkezik. A város szocialista vezetése alatt már volt a holding gazdasági igazgatója, most is azért hozták vissza, mert bátran és fűnyírószerűen húzza le folyamatosan a költségeket, tekintet nélkül az adott cégek szakmai feladataira. Ez a fajta problémakezelés pedig már a közösségi közlekedés működéséért felelős MVK Zrt.-t is elérte.
A tarthatatlan helyzet könnyen ráéghet a polgármesterre és a városvezető koalícióra, mégis úgy tűnik, hogy ennél fontosabb szempontok érvényesülnek a döntéshozatalban.
Veres Pál polgármestert a kampányban pajzsként tartotta maga előtt az összefogás, akaratát azonban mintha nem lenne képes keresztülvinni, még ilyen kiélezett helyzetben sem. A rendkívüli jogrend adta lehetőség – amint azt a tatabányai példa mutatja – eszközt is adott a kezébe, hogy rendet vágjon a városvezetői oldalon, mégsem élt vele. A városi politika irányvonalát most is a 2010 előtti garnitúra dominálja, a polgármester mozgástere pedig meglehetősen szűk.
Kérdéseinkre az önkormányzat sajtóirodája elismerte, hogy
a 2015 óta hitelből finanszírozott közösségi közlekedés hitelkerete kimerült. Az újratervezést az 5 milliárd forintos tartozás, az utasok számának csökkenése, valamint a bevételek több mint 30 százalékos csökkenése, a COVID-világjárvány és az ehhez kapcsolódó intézkedések indokolják.
A miskolci önkormányzat a járványhelyzet és a kormányzati elvonások következtében jóval kevesebb forrással rendelkezik a tömegközlekedés támogatására, mint az optimális volna, ezért létrehoztak egy munkacsoportot, melynek tagjai, az MVK szakemberei mellett, önkormányzati képviselők, helyi szakemberek és a VEKE. Ők próbálják a szolgáltatás mennyiségét az önkormányzat által biztosítható forrásokhoz igazítani. A jegy- és bérletvásárlással az utazóközönség az elmúlt évtizedekben megszokott hálózat és menetrend üzemeltetésének csak egy részét finanszírozza – a városnak évente több milliárd forinttal kell ezt kiegészítenie (tehát közpénzzel, ami így más fontos célokra nem fordítható), saját büdzséjéből.
(A felelős gazdálkodást árnyalja a boon.hu értesülése, mely szerint öt jegyet kap az az utas, aki jegy nélkül utazik, és kifizeti a csökkentett büntetést.)
A miskolci városháza azt is közölte, hogy az MVK Zrt.-t érintő elvonások összege 2021 évben majd 1 milliárd forint. Átlagosan az MVK napi átlagos üzemeltetési költsége 22 millió forint, ami azt jelenti, hogy az állami és önkormányzati támogatások megvonása, valamint a koronavírus hatása miatt csökkenő bevétel 45 napnyi üzemeltetés finanszírozását nem biztosítja.
A február 1-től egy ideiglenes menetrend várható, majd március közepétől újabb finomításokat javasol a munkacsoport. Az új menetrenden most dolgoznak a szakemberek, tehát jelenleg nem lehet megmondani, hogy melyik járat mikor fog közlekedni.
Miután teljesen nyilvánvalóvá váltak a közösségi közlekedésben mutatkozó hiányosságok, elsőként kommunikációs válságkezelésbe kezdett az MVK. A járatritkítást/megszüntetést is érintő társadalmi egyeztetést kezdeményeztek, felhívásukra közel 900 visszajelzés érkezett, és a többség természetesen tiltakozott a járatmegszüntetések ellen.
Nem tévedés, a ritkítások mellett az MVK már olyan lépéseket is komolyan fontolóra vett, mint az 1-es busz megszüntetése. (A lakossági ellenállás miatt azonban ezt végül feltehetően elvetik.) Cserébe viszont az 1-es villamost is alaposan megritkítják.
A városvezetésben ellenzéki pozícióban lévő Fidesz-KDNP szóvivője, Hollósy András az 1-es busz átszervezése kapcsán azt kifogásolja, hogy
egy Miskolcon kívüli település, Felsőzsolca lakosait támogatja, hiszen az 1-es busz menetrendi komfortját a 7-es buszra helyezi át, így a miskolciaktól ismét elvesz, a felsőzsolcaiaknak pedig adományoz. A miskolci utasok érdekében tiltakozunk az újabb megszorításokkal és a válság-menetrenddel szemben is, aminek bevezetése a veszélyhelyzet alatt jogszabályba ütközik.
Ha csak a pénzhiány okozná a közlekedési válsághelyzetet, akkor Miskolc mellett Tatabányán, Veszprémben, Debrecenben, Kaposváron, Pécsett és a többi olyan városban is, ahol saját kézben tartják a települések a közlekedést, fennakadások lennének. Itt tehát mélyebben van a baj gyökere.
A válságkezelés tervezett második szintjén pedig információink szerint egészen hajmeresztő elképzelésekkel kísérleteznek: minden harmadik villamost és buszt nem indítanák el.
Ha a holding jelenlegi elképzelései maradnak érvényben, akkor március 1-től vagy 15-től akár olyan durva lépések is bekövetkezhetnek, mint komplett autóbusz- és villamosjáratok megszüntetése. Felmerült a 2-es, az 5-ös, a 12-es, a 30-as, a 67-es, a 101B járatok leállítása, így Diósgyőr, Lillafüred, Berekalja, Komlóstető városrészek és az Egyetemváros mind elszenvedői lennének az intézkedéseknek.
A 30-as esetében különösen pikáns, hogy megszűnne a közvetlen kapcsolat a 40 ezres lakosú Avas városrész és a Tiszai pályaudvar között. Ha megszűnne a 67-es autóbusz, Komlóstetőn munkanapokon a felére esne vissza a járatsűrűség. A legsúlyosabb következménnyel azonban az 1A és a 2-es villamos megszüntetése járna. Ha ezeket a sűrítőjáratokat kiveszik a rendszerből, akkor a belvárosban, csúcsidőben minden második villamos hiányozni fog. Ha mindez nem lenne elég, a megmaradó járatok nagy része a teljes hálózaton – az elképzelések szerint – ritkított vasárnapi menetrend szerint közlekedne mindennap.
Összességében 25-30 százalékos teljesítménykivonásról és a hozzá tartozó elbocsátásokról van szó, ezzel kívánják a költségvetési lyukat betömni. Kérdés, hogy a kormányhivatal hozzájárulna-e egy ilyen brutális csökkentéshez, hiszen a járványügyi intézkedések egyértelműen betarthatatlanok lennének.
A pénzhiány nyilvánvaló, ha pedig az elvonások miatti kormányzati kompenzáció nem érkezik meg, akkor a szolgáltatás színvonala aligha lesz tartható.
A közösségi közlekedési hálózat működtetése szempontjából kulcsfontosságú feladat a menetrend kialakítása.
Az önkormányzat által is említett menetrendi és hálózati munkacsoportnak kellene a második lépcsős válságmenetrendet elkészíteni, és elfogadni az MVK és a holding tervezeteit. Úgy tudjuk, már most érzékelhető a felelősség szétterítésének szándéka, ugyanis a közszolgáltatások ilyen mértékű leépítése alig vállalható. A minden második-harmadik járat megszüntetését célzó várható intézkedések bizonyosan komoly indulatokat fognak kelteni. A kérdés csak az, hogy a miskolciak kit fognak okolni a zsúfoltságért és a kimaradó járatokért, a kormányt vagy az önkormányzatot. A dolog egyelőre kétesélyes.
Az önkormányzatok február elsejéig nyújthatják be kompenzációs igényüket a kormányhoz.