Index Vakbarát Hírportál

Kényszerkiköltöztetés a Mosoly utcában

2021. január 26., kedd 16:28 | aznap frissítve

Télvíz idején, a koronavírus-járvány kellős közepén mindössze 24 órát kaptak Angyalföldön a Mosoly utca 25. szám alatti ház lakói, hogy kiköltözzenek a lakásukból, mert azt életveszélyesnek nyilvánította az illetékes hatóság. Budapest Főváros Kormányhivatala építésügyi és örökségvédelmi főosztálya 2021. január 7-én arról tájékoztatta a lakókat, hogy a házat azonnali hatállyal el kell hagyniuk.

Kedd reggel 8 órára több, már elköltözött lakó is visszatért a házba, mert  a gázórák leszerelése végett erre az időpontra rendelte ide őket a nemzeti közműszolgáltató. Amíg a lakók gyülekeznek és a megjelent újságíróknak elmondják, min mentek keresztül az elmúlt napokban, a szakemberek felfeszítik az öntöttvas fedlapot és szakszerűen elzárják a gázcsapot.

Egy fiatalember, Gergó Dávid rögtönzött sajtótájékoztatót tart a már kiürített lakásában. Elmondja, hogy az okozta a gondot, hogy a házat annak idején homokra építették, nem megfelelő alapozással. Belülről alá lett dúcolva, ezért összeomlani nem fog, de most már életveszélyes.

Korábban is készültek statikai vélemények, de az, hogy életveszélyes az épület, azokban még nem volt leírva. Tavaly novemberben is készült egy ilyen szakvélemény, ebben már leírták, hogy életveszélyes, de akkor még adtak hat hónapot arra, hogy kiköltözzenek a lakók, a katasztrófavédelmi hatóság döntött úgy január elején, hogy azonnali hatállyal el kell hagyni az épületet – mondja a fiatalember.

2017-ben költözött ide. Mint elmondja, tudta, hogy baj van az épülettel, de döntésénél a viszonylag olcsó vételár mellett azt is figyelembe vette, hogy az önkormányzat és a magántulajdonosok között volt egy megállapodás, amely szerint megerősítik és felújítják a házat, az önkormányzat erre a célra el is különített 213 millió forintot. A lakástulajdonosok hosszú lejáratú, kamatmentes hitelként kapták volna a rájuk eső összegnek megfelelő támogatást. Gergó Dávidnak 7 millió forintot kellett volna visszafizetnie 40 év alatt.

Az önkormányzat 53 százalékban tulajdonos a házban, az önkormányzati lakásokból már korábban máshova költöztették a bérlőket.

A magántulajdonú lakások lakóit viszont magukra hagyták a bajban – panaszolják többen is.

Hova tud menni az ember, ha egy ilyen végzést kap? Legjobb esetben barátokhoz vagy családtagokhoz, esetleg, ha megteheti, albérletbe. De hova megy az, akinek nincs hova mennie?

– mondja Dávid.

Az önkormányzat cége, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., amely a többségi önkormányzati tulajdonjogot képviseli a történetben, a magántulajdonosok számára először semmilyen segítségnyújtást nem ajánlott fel, mondván, ez a saját problémájuk, majd a társasház közös képviseletének többszöri emlékeztetése után a lakás nélkül maradt magántulajdonosoknak felajánlott egy szociális szállót, illetve az egyik, hetvenöt éves tulajdonosnak, hogy két évig egy idősotthonba költözhessen – mondják egybehangzóan a lakók. A szociális szállót el nem fogadó idős hölgy elmondja, hogy egy háromágyas szobában helyezték volna el, ami elfogadhatatlan volt számára, nem élt ezzel a lehetőséggel. Most átmenetileg a lányához költözött, de ott sem maradhat a végtelenségig, mert  a lányának  három gyereke van.

Aztán kiderül, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői közül sem intézték el mindenkinek a lakásügyét. Egy középkorú férfi felháborodott hangon mondja el, hogy ő a nagynénje helyett van jelen, a gázóra leszerelése végett, a rokona Kanadában tartózkodik, mert a fia évekkel ezelőtt sztrókot kapott, az ő ápolása miatt utazott ki, aztán neki is lettek egészségügyi problémái, ám a pandémia miatt ott kezelték. Se másik lakást, se raktárat nem biztosított számára az önkormányzat, így nem tudja, hova kerülnek a nagynéni ingóságai.

Hát a nyáron mit csináltak, tessék mondani?! Jól tudták, milyen ez a ház! Évek óta megy a hirig! Évek óta össze akar omlani! Itt születtem, tudom!

– mondja emelt hangon.

Megkerestük az önkormányzatot is, Tóth József polgármesterrel vagy az ügyben illetékes alpolgármesterrel szerettünk volna beszélni, ez nem sikerült, viszont a sajtóosztály segítségével az önkormányzat nevében a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálati vezetője, Szabó Tamás adott írásbeli tájékoztatást.

Kérdésünkre, mióta tudja az önkormányzat, hogy az ingatlan statikai problémák miatt életveszélyessé vált, a válasz így hangzik:

Az épület használatát a Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2021. január 7. napján megküldött határozatában tiltotta meg.

Megkérdeztük azt is, hogy milyen műszaki állapotban volt az épület, amikor a rendszerváltás után értékesítették a lakásokat. Az ügyfélszolgálati vezető felhívta a figyelmet arra, hogy az 1980-as évek végén elindult lakásprivatizáció, és a hatályba lépett lakástörvény biztosította az önkormányzati bérlakások vételi jogát a bérlőknek. Az önkormányzatoknak mérlegelési lehetőségük nem volt, kötelező volt a lakások eladása, amennyiben a bérlő kérelmezte azt. A lakást az abban lakó személyek vásárolták meg, ismert volt előttük az ingatlan állapota. A jelenlegi tulajdonosok közül senki sem az önkormányzattól vásárolta a lakást.”

Megpróbáltuk kideríteni azt is, hogy a többségi tulajdonos önkormányzat mennyire volt többségi tulajdonosként jó gazdája a háznak, mennyi pénzt költött az ingatlan állagának megóvására.

Bár Szabó Tamás nem adott meg forintösszeget a ráfordításról, annyit árult el, hogy az önkormányzat a „tulajdoni hányaduk arányában költött az épületre”, mert „a társasházak így működnek”. „A tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában viselik a jogokat és kötelezettségeket. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény értelmében a közös képviselő joga és kötelezettsége az általa kezelt ingatlanra vonatkozóan minden szükséges intézkedést megtenni. A társasházra fordított karbantartási, felújítási munkálatokról, költségekről a közös képviselő tud tájékoztatást adni. A XIII. Kerületi Önkormányzat a társasházban tulajdonosként van jelen, jogai és kötelezettségei azonosak a többi tulajdonoséval. Ennek ellenére a valós műszaki helyzet feltárására, a megoldásra számtalan alkalommal ajánlottunk fel a közös képviselet és a tulajdonosok felé szakmai segítséget” – így néz ki a jog nyelvén, kinek mi a dolga, ha nem akarja, hogy rádőljön a fal, vagy rászakadjon a plafon egy vegyes tulajdonú házban.

Arra a kérdésre, hogy m iként oldották meg az önkormányzati lakásból kiköltözésre kötelezett lakók elhelyezését, „ bérlőinket másik bérleménybe költöztettük” volt a válasz. A külföldön tartózkodó idős hölgy ügye, aki önkormányzati lakás bérlője és akit a rokona képviselt a gázóra-leszerelés idején, valahol elveszhetett a hivatali adminisztráció dzsungelében.

Arra a kérdésemre, hogy milyen támogatást ad az önkormányzat a magántulajdonú lakásokból – télvíz idején – kiköltözésre kötelezettek elhelyezéséhez, Szabó Tamás úgy nyilatkozott, hogy

társasház közös képviselője arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy három tulajdonos nem tudja megoldani az átmeneti lakhatását. Átmeneti jellegű elhelyezésre az önkormányzat működtet egy olyan intézményt, amely – elsősorban a bérlőink részére – átmeneti elszállásolást biztosít. Ezzel a lehetőséggel az egyik tulajdonos a szállás megtekintését követően élt is. A másik két tulajdonos részére elhelyezésül a Jakab József utcában működtetett gondozóházunkban ajánlottunk fel lehetőséget. Egyikük nem kérte az elhelyezést, mert családi körben meg tudták oldani a lakhatását. Másikuk válaszára még várunk.

Az évekkel ezelőtti felújítási terv meghiúsulásának okairól az ügyfélszolgálati vezető a következő tájékoztatást adta: Az épület megerősítésére 2014-ben tájékoztató jellegű költségbecslés készült, 2015 novemberében megoldási javaslattal éltünk a tulajdonosközösség felé. Felajánlottuk a felújítás előfinanszírozását. Erre semmiféle kötelezettsége nincs az önkormányzatnak, de felelős tulajdonosként, az önkormányzati vagyon védelme érdekében is tettük ezt a lépést. Felajánlásunkat a társasház magántulajdonosai hosszú éveken keresztül elutasították, a közgyűléseken való részvétel teljes érdektelenséget mutatott.

Az önkormányzat évek óta próbálta meggyőzni a magántulajdonosokat arról, hogy az épület felújítása nem várhat. 2015-ben tettünk felajánlást a tulajdonosközösségnek, amit végül 2018 januájárban fogadtak el, bár meg kell jegyezni, hogy a közgyűléseken a 14 magántulajdonosból 4-5, de legfeljebb 7 fő vett részt. Sajnos az érdektelenséget ez is mutatta. A felújítás azért hiúsult meg, mert a kiviteli tervek nem készültek el.

2019 februárjában kapott felhatalmazást a közös képviselet a kiviteli tervek elkészíttetésére, a finanszírozásához szükséges célbefizetést önkormányzatunk teljesítette, azonban a kiviteli tervek – állítólag kivitelező hiányában – nem készültek el. A pénzügyi kimutatásból az is kitűnik, hogy az albetétenként előírt kb. 200 ezer forint célbefizetést nem minden tulajdonos teljesítette.

Annak érdekében, hogy az ingatlant gyorsan értékesítsék, és így a lakástulajdonosok minél előbb pénzhez jussanak, az önkormányzat a többi tulajdonossal együtt felhatalmazta a közös képviselőt, hogy kezdjen el befektetőket keresni. Mivel az önkormányzat nem egyedüli tulajdonosa a társasháznak, így a megoldás és a végrehajtás csak a lakástulajdonosokkal közösen történhet.

Az Indexnek nyilatkozó lakástulajdonos, Gergó Dávid szerint a telek értékesítése új ingatlan építése céljából telekátrendezést igényelne, így az önkormányzat ilyen jellegű segítsége vagy hozzájárulása mindenképp szükséges. A magántulajdonosok még bíznak abban, hogy az önkormányzattal sikerül olyan egyezséget kötniük, amely elfogadható mindkét fél számára, ezzel elkerülve egy hosszú és talán értelmetlen pereskedési ügyet, amelynek végül egyik fél sem lenne nyertese.

Videóriportunk a Mosoly utcából: 

Hetven évig lakott ott, egy napot kapott a kiköltözésre

(Borítókép: Gerencsér Tamás / Index)

Rovatok