Nagy port kavart, hogy pénteken bezártak egy Madách téri vendéglátóhelyet, mert egy furcsa megoldással igyekeztek kompromisszumot találni a járványügyi szabályozás és a megélhetés között. Dér Zsuzsanna igazságügyi szakértő azt mondta az Indexnek, hogy a járványhelyzet logikája felülírja a hétköznapi normákat.
Az elviteles nyitás hírére hatalmas tömeg gyűlt össze a Központnál. Az üzemeltetők szerint ők minden szabályt betartottak, azonban az egymást követő kormányrendeletek előírásai között könnyű eltévedni. Ezért egy igazságügyi szakértőt és a koronavírus-vonalat tárcsáztuk, hogy segítsenek eligazodni az érvényes jogszabályok között. A hatályos kormányrendelet csak a vendéglátóhelyen tartózkodást szabályozza. Alapesetben a vendégeknek tilos az üzletben tartózkodniuk, csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása miatt léphetnek be az üzletbe. Azonban az étel fogalma egy másik rendelet szerint az italokat is magában foglalja.
Lehet-e elvitelre alkoholt árusítani?
Igen, ezt a hatályos járványügyi szabályozás nem tiltja. A koronavírus-vonalon arról tájékoztattak, hogy vehetek elvitelre alkoholt, de ha 10 ezer főnél nagyobb településen járkálok, mondjuk egy pohár forralt borral, akkor a 484/2020-as kormányrendelet értelmében köteles vagyok maszkot hordani a közterületen. Vagyis ezért sem ételt, sem pedig italt nem fogyaszthatok az utcán, mert azzal megszegném a maszkviselési kötelezettséget. Ha pedig az üzlet előtt fogyasztanám el az ételt vagy italt, akkor nemcsak engem büntethetnének, hanem a vendéglátóhelyet is.
Dér Zsuzsanna igazságügyi szakértő azt mondta az Indexnek, hogy
A koronavírus miatt a rendelet kizárólag a helyben történő fogyasztást tiltja, elvitelre és kiszállításra minden további nélkül szolgáltathat az üzlet.
A rendelet nem úgy fogalmaz, hogy kizárólag ételt vihet el a vendég, vagy kizárólag ételt szállíthat házhoz a szolgáltató. A tevékenységet olyan formában korlátozta – a járvány további terjedésének megakadályozásáért –, hogy zárt térben, illetve a teraszon ne legyenek vendégek, mert
a fogyasztás ideje alatt, amikor az emberek maszk nélkül esznek-isznak, akkor sokkal nagyobb a cseppfertőzés veszélye
– jegyezte meg az igazságügyi szakértő, akinek a szakterülete a vendéglátóipar.
Ugyanakkor maszkhasználati szempontból más megítélés alá esik Budapest, mint egy 10 ezer főnél kisebb lélekszámú település. Például az 1900 lelkes Noszvajon nyugodtan elfogyaszthatok maszk nélkül egy ebédet az utcán, ha kilépek Csernus Imre étterméből. Sőt még társaságom is lehet, ha együtt nem érjük el a 10 főt, mert a járványügyi szabályozás csak 10 főtől tiltja a gyülekezést.
Ha mondjuk egy étterem előtt azért nagy a csoportosulás, mert a vendégek elviteles ételekért vagy italokért állnak sorba, akkor senkit sem büntetnek meg, mert a hely szabályosan üzemel, és a másfél méteres védőtávolság betartását semmilyen rendelet nem szabályozza. Ezért alakulhatnak ki akkora tumultusok az áruházakban. Szabályosan. Ha az eladókon és a vásárlókon van maszk, akkor a járványügyi szabályok értelmében minden rendben van.
És hogy miért étel az ital? Azt a 62/2011-es számú VM-rendelet (az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium) mondja ki, amely a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeiről szól. Erre hivatkozik a járványügyi szabályokat tartalmazó 484/2020-as kormányrendelet is. Eszerint az étel:
alapanyagokból, valamint feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat
és a cukrászati készítményeket is. Tágabb értelmezésben az alkoholos italok is.
Miért az üzlet felelős azért, ha vendégei az utcán fogyasztják el az elvitelre kért ételt?
Az üzlet előtti terület – a járda az épület teljes hosszúságában – tisztán és síkosságmentesen tartása a vendéglátóegység vagy a kereskedelmi üzlet feladata – világított rá az igazságügyi szakértő. Tehát innen közelítve mindenképpen az üzlethez tartozik, annak funkcionális része.
Csoportosulás-e a vendéglátóipari üzlet előtti sorban állás? Egyértelműen nem. Nem az a cél ugyanis. A sorban állók arra várnak, hogy a szolgáltatást igénybe vehessék, mint ahogy a gyógyszertárban is csak annyi ember tartózkodhat, ahány működő kiszolgálóablak van. Ugyanez igaz a pénzintézetekre és a postákra is
– mondta Dér Zsuzsanna.
Azonban ha a vendég a bolt előtt akarja elfogyasztani az ételt vagy az alkoholos italt, a helyben fogyasztás tilalmának betartatása már a vendéglátóhely felelőssége. A szabályokra az üzemeltetőknek vagy az eladóknak kell felhívniuk a vásárlók figyelmét. Így egy rendőrségi ellenőrzésnél az üzletet/éttermet/kocsmát terheli a felelősség. Szabályszegő fogyasztóként meg lehet úszni figyelmeztetéssel, de ha baj van, akkor a vendéglátóegységet zárhatják be.
Ha egy futárcégen keresztül házhoz szállítással rendelték volna az ételt/italt a Központ vendégei, akkor őket, nem pedig az üzletet bírságolták volna az utcai italozásért, mert a vendéglátóhely felelőssége figyelmeztetni a vásárlókat a járványügyi szabályok betartására.
Dér Zsuzsanna szerint akkor lehet megérteni a járványügyi szabályok logikáját, ha a jogalkotó szándékát kutatjuk a kormányrendeletekben. A vendéglátóipar ügyeiben járatos jogász szerint a hatályos korlátozások életszerűek, és ezek célja a fertőzés továbbterjedésének megállítása.
(Borítókép: Vendégek elvitelre szánt ételre várakoznak egy nagykanizsai étterem előtt 2020. november 11-én. Fotó: Varga György / MTI)