Az idő előrehaladtával egyre növekszik azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat. A felmérést, melyből mindez kirajzolódik, a Publicus Intézet végezte a felnőtt népesség körében január 19–21. között. Országszerte 1001 főt hívtak fel telefonon, a kutatást a Népszava rendelte meg. Az Opinio piackutató felmérése a közelmúltban azt jelezte ugyanebben a témában, hogy nem az elutasítók száma csökkent, hanem a korábban bizonytalanok kezdenek jobban bízni a vakcinákban. 

Vagyis tíz emberből hat beadatná magának a védőoltást. A legnagyobb elutasítottság a 30–44 közöttieknél tapasztalható, itt 49 százalék nem kérne vakcinát. Viszont a 18–29 közöttiek 60 százaléka, a 45–59 évesek 64 százaléka és a hatvan év felettiek 67 százaléka kérné az oltást.

Budapesten a megkérdezettek 80 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 63 százaléka, a községbeliek 49 százaléka oltatná be magát, ha lenne lehetősége. Tehát egyértelműen az látszik, hogy minél urbanizáltabb környezetből érkezik valaki, annál nyitottabb az oltásra.

A válaszadók alaposan megválogatják, mit adatnának be maguknak, és csak részben annak alapján, hogy honnan érkezik a vakcina. A Pfizer-vakcina ellen 91 százaléknak nincs kivetnivalója, ahogy a Moderna is népszerű (77 százalék). Ezzel szemben az orosz Szputnyik V-t csak a megkérdezettek 35 százaléka fogadná el, a kínai vakcinát pedig csupán 27 százalék.

Az oltáspártiak vakcinaválasztása egyértelműen pártpreferencia függvénye. A kormány a közös EU-s vakcinabeszerzéstől függetlenül hozza be Oroszországból a Szputnyik V-t, melynek fejlesztésével kapcsolatban korábban tudományos aggályok is felmerültek. Az ellenzék erős kritikával fogadta az orosz megállapodást. Ennek tükrében várható volt az eredmény:

A kormánypártiaknak tehát több mint fele (55 százalék), az ellenzéki szavazók kevesebb mint negyede (22 százalék) oltatna a Szputnyikkal. A teljes mintán az igenek aránya 35 százalék, az elutasítóké 55 százalék, 11 százalék nem tud dönteni vagy nem akar válaszolni.