A Nyugati pályaudvar mellett, az Eiffel tér-vasúti pálya-Ferdinánd-híd-Podmaniczky utca által határolt területen épülhet meg a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ - írja a a Népszava. A központ építését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította egy friss kormányrendelet. A Magyar Közlönyben megjelent másik rendelet szerint első körben a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola kap helyet a kijelölt területen.
A kiemelt beruházás engedélyezésekor nincs szükség tervpályázatra, régészeti dokumentáció készítésére, figyelmen kívül lehet hagyni a területfejlesztésre vonatkozó koncepciót, valamint a hatályos építési rendeletet - tették hozzá.
1971. január 14-én este nyitotta meg kapuit Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, a Fővárosi Nagycirkusz. Az épület méretei megegyeznek a Városligetben 1889-ben épített vasvázas hullámbádogból épültével, amelyet Wulff Ede vezetett. Az igazgató 1895-ben az Állatkertnek adta át a cirkusz bérletét. 1904-ben Beketow Mátyás saját költségén újította fel a Városi Cirkuszt, amely 1934-ig viselte a Beketow-cirkusz nevet. A főváros 1935-ben kiírt bérleti pályázatát Fényes György nyerte meg, a felújított épület világhírű artistákkal várta a nézőket. A cirkuszban 1944-ben nem rendeztek előadásokat, a főváros ugyanis a bombázások miatt megtagadta a játékengedély kiadását. A Fővárosi Nagycirkusz 1945 júliusában kezdte meg működését. Az ötvenes években államosították a cirkusz, a régi épületet 1966-ban lebontották. Az 1971-ben megnyílt új, korszerű épület porondján cirkuszdinasztiák tagjai, híres artisták léptek fel. A manézsban számos televízióműsort rögzítettek, koncerteket és színházi előadásokat rendeztek. 1996-ban rendezték a Fővárosi Nagycirkuszba a Nemzetközi Cirkuszfesztivált, amely az azóta eltelt évtizedben a világ egyik vezető