Február 12-én utalják bankon keresztül a 13. havi nyugdíj egy részét, a postai kézbesítés csak ezután indul, de két héten belül mindenki megkapja a pénzt – idézi az MTI Tállai Andrást, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárát, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.
A 13. havi nyugdíj első lépésének visszaépítése következik februárban, ez a januári nyugdíj 25 százalékával egyénértékű juttatás
– tért ki a részletekre Farkas András nyugdíjszakértő, vagyis 2024-től épül vissza a 13. havi nyugdíj teljes összege.
Tállai András tájékoztatása szerint a negyedhavi összeg kifizetése 77–78 milliárd forint, összesen ennyi pénzt kap a nagyjából 2,1 millió nyugdíjas. Rajtuk kívül további négyszázezer, nyugdíjszerű ellátásban részesülő is kézhez kapja a 13. havi juttatás idei évre eső részét, részükre további több mint tízmilliárd forintot juttat el a kincstár.
A februárban külön juttatásként érkező összeg jelentős különbségeket mutat nyugdíjasonként – hívta fel a figyelmet Farkas András szakértő. Elmondta, a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint nem egészen 18 ezer főre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a legkevesebb, azaz 28 500 forintos vagy annál kisebb összegű ellátásban részesülnek.
Számukra 7125 forintos összeg érkezik a 13. havi nyugdíj visszaállításának első lépéseként.
Ugyanakkor vannak olyan nyugdíjasok, akiknek a havi járandósága a milliós nagyságrendet is elérheti.
Mindössze néhány tucat ember van, aki millió feletti nyugdíjat kap.
Ők azonban elenyésző kisebbségben vannak a nyugdíjas társadalmon belül, nem ők határozzák meg a nyugdíjas társadalom arculatát – hívja fel a figyelmet Farkas András.
Az ő esetükben a 13. havi nyugdíj idei juttatása 250 ezer forint is lehet.
Ahogy a rendszer működésébe bevezet Farkas András, kiderül, hogy a magyar nyugdíjrendszert úgy alakították ki, hogy annak nincs felső határa, vagyis nincs plafon a nyugdíjösszegeknél. Ezáltal korlát nélkül teszi lehetővé a 13. havi nyugdíjat is, ami finanszírozási szempontból nagyon komoly nehézségeket fog majd okozni a jövőben – hívta fel a figyelmet Farkas, aki borzasztóan méltánytalan megoldásnak tartja a kialakult rendszert.
A szakember hozzátette, az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert az állam úgy gondolja, nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint több mint 800 ezer főre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik 100 és 150 ezer forint közötti nyugdíjból kénytelenek megélni havonta.
Az ő esetükben a februári pluszjuttatás mértéke 25 ezer és 37 500 forintos összeget fog jelenteni.
A fennálló nyugdíjrendszer visszásságaira nem csak Farkas András hívta fel a figyelmet. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy gondolja, a jelenlegi rendszer nem tartható fenn, ezért szavazásra bocsátottak általuk megvalósíthatónak vélt javaslatokat a nyugdíjemelési rendszer átalakításáról. Ahogy arról már január elején az Index beszámolt, a NYOSZ úgy véli, a legkisebb öregségi nyugdíj összegét legalább 50 ezer forintra kellene emelni.
A NYOSZ javaslatával egyetért Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának vezetője is, aki kiemelte, a Szociális Jogok Európai Pillérét, a többi európai állammal együtt, Magyarország is aláírta. Ebben a dekrétumban többek között az is szerepel, hogy minden idős számára méltó megélhetést kell biztosítani. De, ahogy Juhász László fogalmazott,
a legkisebb öregségi nyugdíj összege ehhez nem elegendő.
Az országos szövetség javaslata szerint
differenciált nyugdíjemelési rendszerre kellene áttérni,
vagyis akinek magasabb a nyugdíja, annak kisebb mértékben emelkedjen évente a megállapított összeg, és akinek alacsonyabb a nyugdíja, az nagyobb mértékű emelést kapjon.
(Borítókép: Idős vásárlók egy üzlet előtt 2020. november 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)