A járványhelyzet miatt sem csökkentette a hazai nagyvállalatok és külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatását a kormány, a Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tavalyi évben 67,1 milliárd állami dotációt nyújtott összesen 27 vállalat beruházásaihoz – írja a Szabad Európa.
A pénzügyi támogatásokat javarészt kapacitásbővítésre adták, aminek legnagyobb haszonélvezője a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. volt 2020-ban. A német vállalatnak 11,2 milliárd forintot ítélt meg a kabinet gyártósor-bővítés céljára, amiért cserébe a cég azt vállalta, hogy 460 új munkahelyet hoz létre. A Szabad Európa szerint a kormány ezzel 24,3 millió forinttal támogatta egy-egy munkahely létrehozását.
A Hanon Systems Kft. áll a második helyen 7,5 milliárd forint állami támogatással, de itt sem innovatív fejlesztésekre, hanem kapacitásbővítésre kapta a pénzt a dél-koreai cég, mely cserébe 516 új munkahelyet ígért. Ez pedig azt jelenti, hogy 14,5 millió forintba került egy új munkahely – állapítja meg a lap.
A legtöbb támogatást kapó vállalatok dobogójának harmadik helyezettje a magyar tulajdonú Stram Cook Kft., melyet 5,2 milliárddal segített a kormány, jóllehet, a támogatás összege meghaladta a cég előző évi, 3,9 milliárd forintos bevételét. Kapta mindezt úgy, hogy még új munkahelyek létesítésére sem tett ígéretet a jelenleg 52 embert foglalkoztató cég.
A kormány támogatási politikájának kritikusai szerint sok esetben olyan ágazatok kapnak pénzt, amik nem is szorulnak rá, és alacsony hozzáadott értéket képviselnek.
Ilyenek a német autógyártók vagy a beszállítók által üzemeltetett összeszerelőüzemek – írja a Szabad Európa. Az sem teljesen világos, hogy milyen hatással van a multik döntésére a kormányzati támogatás: a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatainak négyötöde szerint maximum csekély mértékben játszanak szerepet a beruházásokban, fontosabb tényezők a munkaerőpiaci helyzet, az infrastrukúra, az adórendszer vagy a szabályozási környezet kiszámíthatósága.
Ugyanakkor hatalmas verseny van a közép-keleti-európai térségben a beruházásokért, így meglehet, hogy a helyi kormányzati támogatásokra tett ígéreteket is figyelembe veszik a külföldi vállalatok, mikor egy-egy beruházási helyszínről döntenek.
Magyarország pedig vonzó környezetnek tekinthető a Fidesz regnálása óta a lap értékelése szerint. A 2004-es uniós csatlakozást követő hatéves időszakban a baloldali kormányok éves átlagban 18,6 milliárd támogatással ösztönözték a beruházásokat,
a második Orbán-kormány 2010-es megalakulását követően viszont már éves átlagban 51,8 milliárd forintot osztottak ki a nagyvállalatoknak.
A Szabad Európa megjegyezte, hogy míg a baloldali kormányok átlagosan 4,5 millió forinttal támogattak egy munkahely létrehozását, a konzervatív kormányok több mint ennek duplájával, 9,5 millió forinttal. Nem mellékes, hogy 2019 óta nem is kell új munkahelyeket ígérni a támogatások fejében, a kapacitásbővítés is elegendő az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások megpályázásához – jegyzi meg a Szabad Európa.