Feloldaná a budavári lakások privatizációját tiltó határozatot az Orbán-kormány. Ezzel
több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke 50-100 milliárd forint.
A rendszerváltozás után az önkormányzatok csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért – írta meg a Népszava. A budavári helyzetet azonban cifrázza a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta a Párbeszéd színeiben nyert I. kerületi polgármester a napilapnak.
A döntést úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények „örökbérletté” váltak, ami azt jelenti, hogy a bejelentett családtag átveheti a lakást a bérlő halála után, még akkori is, ha korábban soha nem lakott ott. A bérleti díjat pedig a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, így egy 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja nem feltétlenül haladja meg a 22 ezer forintot.
V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte: kezdeményezi, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették, mivel
a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelent a kerületnek.
Programjában az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot, és differenciálják a lakbéreket, amik így akár120 ezer forintra is ugorhatnának. Az érintett bérlők azonban több petíciót indítottak, és ügyüket felkarolta a Fidesz is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor felvetette a vári lakások privatizációjának lehetővé tételét. A tárca azt közölte, hogy
nincs ok a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre.
A polgármester viszont attól tart, hogy a tömeges privatizáció nagyarányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak.