Az Alkotmánybíróság – Áder János köztársasági elnök indítványára – alaptörvény-ellenesnek minősítette a hulladékgazdálkodási törvénynek azt a rendelkezését, amely mindenfajta kártalanítás nélkül az államnak adja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett határozatból. Az ominózus szabály szerint az eredeti birtokosnak még fizetési kötelezettsége is keletkezne, amely így az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán is kárt okozott volna a termelőknek.
Az Országgyűlés 2020. december 15-én fogadta el az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely
lényegét tekintve államosítja a teljes hulladékgazdálkodást,
azzal, hogy a jogokat koncesszióként továbbadják egy koncessziós társaságnak.
Az Alkotmánybíróság többségi határozata igazat adott az államfőnek: a törvény kifogásolt szabálya úgy von el tulajdont a termelési és ipari hulladékok birtokosától, hogy a kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik. Áder János érvelése szerint
a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak történő átadással gondoskodhat, amely hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül. Eszerint a termelési és ipari hulladékok tulajdonát a Törvény elvonja. Ezen hulladékok értéket képviselnek, de a Törvény a kapcsolódó kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik, sőt kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, amely az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán kárt okoz a termelőnek.
Az államfőnek a további fenntartásait viszont elutasították az alkotmánybírák. Áder János ugyanis kifogásolta, hogy a törvény nem biztosít kellő garanciát arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységét, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok egészséges környezethez való jogát.
A határozathoz három alkotmánybíró (Szabó Marcel, Schanda Balázs és Szalay Péter) párhuzamos indokolást csatolt, míg Handó Tünde és Szívós Mária különvéleményükben csak az indítvány teljes elutasításával értettek volna egyet.
A hulladékgazdálkodási törvény
ezzel a döntéssel visszakerül a parlamenthez,
amelynek egy olyan rendszert kell létrehoznia, ami
egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek.