Csökken a nagy intézetekben élő gyerekek száma, de még így sincs elég nevelőszülő. A fogyatékkal vagy magatartási problémával küzdő gyerekeknek a legkisebb az esélyük, hogy családban nőhessenek fel.
2014-ről 2019-re 6 százalékkal csökkent a gyermekotthonban nevelkedők száma a KSH legfrissebb adatai alapján. 2019-ben 22 642 gyermek élt állami gondoskodásban, 100 fővel kevesebb, mint a megelőző évben. A cél azonban az, hogy minden gyerek családban nevelkedhessen fel, ettől pedig nagyon messze vagyunk.
2014 óta a jogszabályi változások nyomán a gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Országosan ezernél több nevelőszülőre lenne még szükség, hogy ez megvalósulhasson, de ez a jó irány
– mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A nevelőszülők száma ugyanakkor 2014-hez képest sajnos nem nőtt, miközben emelkedett az egy nevelőszülői családban élő gyerekek száma. Nem történt előrelépés a különleges nevelőszülők és a speciális nevelőszülők számában sem. Előbbiek azok, akik a fogyatékkal élő gyermekek – például értelmileg akadályozott, autista, érzékszervi fogyatékkal élő, mozgássérült -, utóbbiak a súlyos magatartási és pszichés problémás gyerekek nevelését vállalhatják. A legfrissebb adatok szerint
csökken a különleges szükségletű gyereket fogadó nevelőszülők száma: 1131 különleges nevelőszülő van, 7 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben, miközben közel 8 ezer ilyen gyermek van állami gondoskodásban.
A különleges szükségletű gyermekek 30 százaléka él jelenleg gyermekotthonban. Az ellátórendszer ugyanakkor nem felkészült a súlyosabb fogyatékos vagy pszichés beteg gyerekekre, akik nem integrálhatóak akármilyen nevelőszülői családba. Óriási szükség lenne olyan nevelőszülőkre, akik vállalnak ilyen gyerekeket, de ezt a feladatot csak sokkal magasabb szintű támogatással lehet végezni. Ugyanígy kevés a speciális szükségletű, súlyos magatartási problémákkal élő gyerekeket vállaló nevelőszülők száma. Mivel a speciális intézményekben is kevés a férőhely, van, hogy a hosszú várólista miatt évekig nem kapja meg a gyerek a megfelelő ellátást, ezzel pedig állapota tovább romlik. Azok a gyerekek, akik nem a szükségleteiknek megfelelő ellátást kapják, tovább nehezítik a velük együtt élő gyerekek helyzetét és megoldhatatlan nehézséget jelentenek a velük dolgozó felnőttek számára is
– teszi hozzá a szakember.
Az SOS-Gyermekfalu Alapítvány közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a különleges és speciális szükségletű gyereket vállaló nevelőszülők találására a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni. Az SOS jelenleg is nevelőszülőket keres, a területileg nem az SOS-hez tartozó jelentkezőket pedig más nevelőszülői hálózatokhoz irányítja.