Nem tartja aggályosnak az oltási igazolvány márciusban esedékes bevezetését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Péterfalvi Attila ugyanakkor az Indexnek elmondta, hogy egységes uniós vagy még inkább globális szabályozást tartana szükségesnek a kártya felhasználására vonatkozóan. Azt is megtudtuk, hogy a védettségi igazolvány egyszerű plasztik igazolvány lesz, mindenféle elektronikus adattároló nélkül.
A kormány a múlt héten döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről. Indított-e vizsgálatot ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a saját szempontjai alapján?
Igen, természetesen vizsgáltuk az igazolványt, sőt valójában már a járvány tavaly tavaszi kitörésekor felmerültek ezzel kapcsolatos adatvédelmi kérdések, méghozzá európai szinten, ezért az Európai Adatvédelmi Testület kérte a tagállami hatóságokat, hogy jelentsenek minden olyan alkalmazást vagy jogszabályt, amely a vírus leküzdésével kapcsolatban született. Már akkor elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy egy oltási igazolvány bevezetésével kapcsolatban milyen adatvédelmi kérdések merülhetnek fel. Nem ért tehát minket váratlanul a rendelettervezet, amelyhez észrevételeket is fűztünk.
Ezek egyik lényeges eleme az volt, hogy az igazolvánnyal nemcsak az oltást, hanem a védettség tényét is igazolni szükséges. Alaposan megvizsgáltuk a rendeletet, és kijelenthetem, hogy abban a formájában, ahogy a miniszterelnök aláírta, nem vet fel adatvédelmi kérdéseket, már csak azért sem, mert az oltás igazolása napjainkban amúgy is működik, hiszen a szérum beadásáról papír alapon jelenleg is adnak elismervényt. Vagyis a védettségi igazolvány ebből a szempontból nem újdonság, pusztán abból a szempontból, hogy plasztikból készül, és feltüntetik rajta azoknak az igazolványoknak az azonosítóit, amelyek szükségesek lesznek a használatához. Ilyen például az útlevél és a személyi igazolvány.
Tehát az oltási igazolvány nem tartalmaz majd elektronikus adattárolót, chipet? Egy egyszerű műanyag lap lesz?
Igen. A plasztik kártyán írásban tüntetik fel a személyes természetes azonosító adatokat, valamint azt, hogy milyen oltásban részesült az illető. Ha pedig nem kapott oltást, de védett, akkor meg kell jeleníteni, hogy milyen teszt eredmények bizonyítják, hogy átesett a koronavírus fertőzésen, ami által egy ideig védettséget élvez, illetve szerepeltetni kell a védettség érvényességi idejét. És lesz még a kártyán egy optikailag olvasható adattároló kód, amely szintén a kártyán lévő adatokat tartalmazza.
Hol és ki kérheti majd az igazolvány felmutatását? Milyen felhasználási területei lehetnek?
Azt hiszem, valóban ez lesz az igazán izgalmas kérdés az igazolvánnyal kapcsolatban. Nyilván sok minden függ attól, hogy lesz-e jogszabály ebben a vonatkozásban. Jómagam egyébként azt gondolom, hogy
egyes felhasználási területeket nemzeti kompetenciában lehet tartani, de korántsem mindent, gondoljunk csak a nemzetközi utazásokra.
Vagyis célszerű lenne, ha bizonyos vonatkozásban uniós vagy globális konszenzus születne ezzel kapcsolatban, elkülönülve például az olyan felhasználási esetektől, amikor valaki piaci szolgáltatást vesz igénybe, vagyis például konditerembe vagy színházba vált bérletet, és kérdés, hogy oda beengedhetik-e. Az ilyen ügyek azonban egyenlő bánásmóddal vagy diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel. Ha az ezzel kapcsolatos tennivalókat nem rendezi jogszabály, akkor a hatóságunknak nyilvánvalóan iránymutatást kell majd kiadnia.
Ön szerint akár hátrányos helyzetbe is kerülhet az, aki nem rendelkezik majd oltási igazolvánnyal?
Nem hinném. Inkább úgy gondolom, hogy az oltás ténye jelenthet inkább előnyt. Mondok egy példát: ha egy munkavállaló a munkaköréből adódóan emberekkel tart kapcsolatot, nyilván előnyt jelenthet, ha koronavírus elleni védettséggel rendelkezik. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon kényes kérdések ezek a diszkriminációs szempontok miatt, ezért lenne célszerű mindezt egy kötelezően alkalmazandó jogszabállyal megoldani.
Akkor tehát egy nemzetközi érvényű szabályozás lenne az ideális? Hiszen az igazolványt sokan utazásra használnák...
Bizony, ez jó lenne. Minimum európai szabályozásra gondolok, de a nemzetközi utazások esetében az európai szabályozás is kevés, vagyis globális megállapodásra lenne szükség, hiszen például egy repülőgép-társaság szállít utasokat Európán belül, illetve a tengeren túl is. Vagyis igen kellemetlen lenne az utas szempontjából, ha az egyik légitársasággal kiutazna, de a másik már nem lenne hajlandó hazahozni. Tényleg konszenzusra van szükség.
Nyitottnak mutatkozott egy esetleges európai uniós oltási igazolvány bevezetésére az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen egy athéni lapnak nyilatkozva üdvözölte a görög miniszterelnök kezdeményezését, miszerint lássák el hivatalos igazolással azokat, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, és az igazolvány birtokában szabadon utazhassanak. A Bizottság elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy az európai szintű szabályozásról akkor lesz majd érdemes vitázni, amikor a lakosság jelentős része megkapta már az oltást.
Applikáció is igazolja majd a védettséget az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben. Az applikáció az oltottak nevét, TAJ számát, az oltás idejét, a védőoltás típusát, a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát jeleníti meg. Ezzel kapcsolatban van-e aggálya a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak?
Nincs. Azért nincs, mert az applikációval sem lehet több adathoz jutni, mint amennyi az igazolványon szerepel. Vagyis kizárt, hogy rosszindulatúan bárki is „szörfölni” tudjon az érintett egészségügyi adatai között.
Végezetül, mikor várható az első igazolványok kibocsátása?
Várhatóan márciustól.
(Borítókép: A koronavírus járvány elleni oltási kártya. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)