Szlovákia a krónikus orvos- és nővérhiány miatt aktiválta az Európai Unió polgári védelmi rendszerét. Mi a polgári védelmi rendszer? Milyen egyéb formái vannak a nemzetközi segítségnyújtásnak? A válaszadáshoz Mukics Dánielnek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjének segítségét kértük.
Mint arról beszámoltunk, Szlovákia február 17-én aktiválta az Európai Unió polgári védelmi rendszerét, amikor nemzetközi segítséget kért a járvány megfékezéséhez. Elsősorban orvosokat és nővéreket várnak a többi európai uniós országból. A pozsonyi egészségügyi tárca közlése szerint
Szlovákia legalább egy hónapra tíz orvost és 25 nővért szeretne kapni,
akik a kórházak intenzív osztályain dolgozhatnának. A kórházak súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek.
Mit is jelent az EU polgári védelmi rendszere?
Az EU polgári védelmi rendszere egy közös uniós segítségnyújtó rendszer. A tagállamok innen kérhetnek segítséget, ha egyedül nem tudnak kezelni egy katasztrófát vagy vészhelyzetet, mint például az erdőtüzek, földrengések, áradások, vagy – mint napjainkban – a koronavírus-járvány.
A 2013-ban létrehozott polgári védelmi mechanizmus célja eredetileg a tagállamok közötti együttműködés megerősítése volt
A tagállamok akkor kérhetnek a polgári védelmi mechanizmuson keresztül önkéntes segítséget a többi tagállamtól, ha egy vészhelyzet nagyságrendje meghaladja saját válságkezelési képességeiket. A RescEU-n keresztül szerezhetnek be például
lélegeztetőgépeket, egyéni védőeszközöket, védőoltásokat, terápiás eszközöket és laboratóriumi felszereléseket,
amelyekkel a járvány alatt a nemzeti egészségügyi szerveket segítik ki.
A nemzetközi segítségnyújtás alapja, hogy a bajba jutott ország hivatalos úton segítséget kér más országoktól
– tájékoztatta az Indexet Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az alezredes szerint ez történhet kétoldalú együttműködési megállapodás alapján, vagy nemzetközi szervezeteken, például az EU, a NATO vagy az ENSZ megfelelő rendszerein keresztül. A segíteni szándékozó országok a hivatalos segítségkérésre reagálnak, és a kívánt eszközöket, képességeket felajánlják. A felajánlott segítséget a bajba jutott országnak előbb el kell fogadnia, csak ezt követően indulhatnak útnak a hivatalos segélycsapatok vagy segélyszállítmányok.
A regisztrálatlan, váratlanul érkező segélycsapatok akár nehezíthetik is a már amúgy is bajban lévő ország helyzetét
– mondta a szóvivő.
Ami a kétoldalú együttműködést illeti, Magyarország mind a hét szomszédjával kötött együttműködési megállapodást, hogy ha szükséges, katasztrófák esetén kölcsönösen segítik egymást. Összesen 18 ilyen, katasztrófák esetére szóló kétoldali együttműködési megállapodás van jelenleg érvényben.
A nemzetközi segítségnyújtásnak egyik alapelve, hogy elsőként a szomszédos vagy legalábbis közel lévő országok nyújtanak segítséget.
A nemzetközi segítségkérések többsége Magyarországra az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, a Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ közös kommunikációs és tájékoztatási rendszerén (ERCC CECIS) át érkezik. De érkezhetnek az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalán (ENSZ OCHA) vagy az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központon (NATO EADRCC) keresztül is.
Mukics Dániel szerint olyan online felületeket kell elképzelni, amelyeken megjelenik, mely ország kér segítséget, és pontosan mire is van szüksége. Például homokzsákokra, romok alatt életben maradt emberek felkutatását végző kutyákra, vagy éppen erdőtűz oltására alkalmas repülőgépekre a hozzájuk tartozó kezelőszemélyzettel együtt. Magyarország rendszeresen nyújt segítséget bajba jutott szomszédainak, vagy más nehéz helyzetbe került európai országoknak: a múlt év végén például a földrengés sújtotta Horvátországnak küldtünk segélyszállítmányt.
Egyébként hazánk már korábban, több esetben is segített Szlovákiának a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A múlt héten például tíz darab lélegeztetőgépet küldött a magyar kormány a Galántán lévő Szent Lukács Kórháznak.
(Borítókép: Egy spanyol humanitáriussegély-alapítvány oszt élelmiszert Madridban 2021. február 18-án. Fotó: Burak Akbulut / Anadolu Agency / Getty Images)