A fővárosi közösségi közlekedés szervezése és kivitelezése óriási feladat: egy átlagos napon mintegy 4,2 millió utazást bonyolítanak a közel 3 ezer kilométer hosszú vonalhálózaton. A járványügyi szabályok miatt kevesebb mint felére csökkent az utasforgalom, miközben a járművek még a kijárási tilalom idején is normál menetrendjük szerint járnak, amivel a buszok például napi 120 ezer liter gázolajat pufogtatnak el. Emiatt a BKV és a tulajdonos fővárosi önkormányzat vesztesége elérheti a 30 milliárd forintot.
Nem csoda, hogy érzékenyen érinti a budapesti városvezetést, hogy az Orbán-kormány elvette az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól, miközben ez az egyetlen érdemi bevételük. Ebből az adónemből egy évben
köztük az ivóvízellátást, a távfűtést, a csatornázást, a szemétszállítást, a közvilágítást és az utak karbantartását. Ezek mindegyike azonban kismiska ahhoz képest, amibe a tömegközlekedés üzemeltetése kerül. Ez ugyanis 200 milliárd forintot igényel, aminek a harmadát korábban az utasok fizették.
A járvány miatt azonban a jegyárbevétel 25 milliárddal csökkent,
így ma a felmerülő költségeknek csupán a 13 százaléka fedezhető a jegyekből. Tehát a matek most a következőképpen néz ki:
vagyis jelentősen mínuszos az egyenleg. Orbán Viktor múlt év végi ígérete alapján 47 hazai várossal – köztük 24 ellenzéki vezetésű önkormányzattal – kellene tárgyalnia a kormánynak a kompenzációról. A miniszterelnök december 19-én jelentette be legutóbbi gazdaságvédelmi programját, miszerint a kieső hipabevételeket a 25 ezernél kevesebb lakosú településeknek teljes mértékben megtérítik, a 25 ezresnél népesebbek helyzetét pedig egyenként tekintik át. Miután a kormánypárti vezetésű megyeszékhelyek karácsony előtt fejenként 1,38 milliárd forint támogatást kaptak önkormányzati feladataik ellátására, az ellenzéki vezetésűek is egyre hangosabban követelik az ellentételezést, különben képtelenek megtervezni idei büdzséjüket.
Az érintett településeken csaknem 3 millióan élnek, vagyis az ország lakosságának mintegy harmada.
A Magyar Önkormányzatok Szövetség ének elnöksége az állam i támogatások ilyetén elosztását diszkriminatívnak tartja.
A kormány a járvány és a gazdasági válság kezelésének felelősségét magáról ledobva immár nyíltan helyezi saját hatalmi-gazdasági érdekeit az ország érdekei elé
– írták a bejelentés után közleményükben. Budapest városvezetése most úgy döntött, hogy
A normál hirdetőtábláktól kezdve a járdákon át egészen a kukákig
minden felületet felhasznál arra, hogy tudatosítsa helyzetét a városlakókban. Legújabb elemként ehhez jöttek most hozzá azok a buszok, villamosok és trolik, amelyeket figyelemfelhívó köntösbe öltöztettek. Ezek a járművek – akárcsak a rajtuk szereplő weboldal – fennen hirdetik, hogy „védjük meg Budapestet”.
A BKV szabályzata szerint nem kereskedelmi célú hirdetésekre saját felületeik 10 százaléka használható fel térítésmentesen, amibe nyilván a fenntartó megjelenései is beleértendőek. Az önkormányzat így médiavásárlási költség nélkül tud hirdetni, csak a matricákra és plakátokra kell költenie, ami 22 millió forintjába kerül. Ez a gyártás, a kihelyezés és a digitális hirdetések költségeit is tartalmazza, vagyis még az újonnan létrehozott honlap és a rajta látható kisfilm árát is magában foglalja.
A dolog pikantériája, hogy éppen a főváros bénázása miatt bukik a BKV milliárdokat a reklámtendere érvénytelenítésével. A Fidesz budapesti szervezete szerint az elkaszált közbeszerzéssel négy éven keresztül havonta 142 millió forint bevétele lett volna a közlekedési vállalatnak.
Akárhogy is, a BKV és a fővárosi önkormányzat itt áll szinte üres zsebbel. Holott Budapest – a közlekedésből véve a hasonlatot – az ország motorja. A Magyarországon előállított termékek 37 százaléka kötődik a fővároshoz, amely a válságból való gyors kilábalással az egész országot magával húzhatná. Budapest még a tizedéből sem gazdálkodik annak, mint amennyit GDP-arányosan az ország által előállított javakból megtermel. A városvezetés segélykiáltása ezért a helyi lakosságot és vállalkozókat célozza.
Veszélyben Budapest!
– áll az önkormányzati oldal élén, ami után provokatív kérdéscsokor következik:
A járművekre és megállókba most kikerült feliratok pedig hasonló kérdéseket fogalmaznak meg:
Az eredetileg költőinek szánt kérdésekre a Momentum gerillamarketingesei pedig felelnek is. A plakátokat olyanformán ragasztják felül, mint amikor egy meghirdetett előadásra minden jegy elkelt. Bár buszjegyek vonatkozásában ez nehezen értelmezhető, jó lenne, ha már ott tartanánk, hogy csak a telt házas koncertek miatt kéne hasonló megoldásokhoz folyamodni.
(Borítókép: A fővárosi önkormányzat hirdetése a BKV egyik Volvo típusú autóbuszán. Fotó: Wolf Géza / Index)