Oltottak és nem beoltottak közötti esetleges hátrányos megkülönböztetésről és a védettségi igazolványról kérdeztük Jóri András ügyvédet, aki 2008 és 2011 között Magyarország adatvédelmi biztosa volt.
Nemrégiben jelentette be a kormány, hogy döntöttek a koronavírus elleni védettségi igazolvány márciustól való bevezetéséről. A korábbi tájékoztatás szerint háromféle módon lehet igazolni a védettséget:
Még vannak nyitott jogi kérdések a felhasználást illetően, nem is lehet véletlen, hogy a kormány által most indított nemzeti konzultáció kérdései között van olyan, ami a védettségi igazolványra vonatkozik.
Azok, akik beoltatják magukat, vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről?
– olvasható a nemzeti konzultációban.
Az Index is megkérdezte az olvasók véleményét, 16 óra alatt 38 ezren töltötték ki a portálunk által indított felmérést, amelyben a nemzeti konzultáció kérdései szerepeltek.
A védettségi igazolványról szóló kérdésre, azaz hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést az egyes korlátozó intézkedések alól, a következőképpen szavaztak olvasóink:
Tehát többen szavaztak arra, hogy a védettségi igazolvánnyal ne járjanak kiváltságok.
Korábban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Indexnek elmondta: alaposan megvizsgálták a védettségi igazolványról szóló rendeletet, és az nem vet fel adatvédelmi kérdéseket. Ugyanakkor egységes uniós vagy még inkább globális szabályozást tartana szükségesnek a kártya felhasználására vonatkozóan.
Vagyis célszerű lenne, ha bizonyos vonatkozásban uniós vagy globális konszenzus születne ezzel kapcsolatban, elkülönülve például az olyan felhasználási esetektől, amikor valaki piaci szolgáltatást vesz igénybe, vagyis például konditerembe vagy színházba vált bérletet, és kérdés, hogy oda beengedhetik-e. Az ilyen ügyek azonban egyenlő bánásmóddal vagy diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel. Ha az ezzel kapcsolatos tennivalókat nem rendezi jogszabály, akkor a hatóságunknak nyilvánvalóan iránymutatást kell majd kiadnia
– fogalmazott Péterfalvi az Indexnek.
Arra a kérdésre, hogy hátrányos helyzetbe kerülhet-e az, aki nem rendelkezik majd oltási igazolvánnyal, Péterfalvi azt válaszolta: nem hinné, inkább úgy gondolja, hogy az oltás ténye jelenthet előnyt.
Mondok egy példát: ha egy munkavállaló a munkaköréből adódóan emberekkel tart kapcsolatot, nyilván előnyt jelenthet, ha koronavírus elleni védettséggel rendelkezik. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon kényes kérdések ezek a diszkriminációs szempontok miatt, ezért lenne célszerű mindezt egy kötelezően alkalmazandó jogszabállyal megoldani
– tette hozzá a NAIH elnöke.
Az Indexnek nyilatkozó Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy diszkriminációról jogilag akkor beszélhetünk, ha az erről szóló törvény szerinti védett tulajdonság alapján történik a megkülönböztetés (nem, nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, politikai vélemény, családi állapot stb.).
Ezeket a törvény pontosan felsorolja, ebben a felsorolásban szerepel az »egyéb helyzet« is. Ez utóbbit a vonatkozó bírói gyakorlat szerint megszorítóan kell értelmezni, a joggyakorlat szerint ilyen például a sajátos nevelési igény vagy a hajléktalanság
– fejtette ki Jóri András.
A már megszűnt Egyenlő Bánásmód Hatóság azt is kimondta:
„A diszkriminációval szembeni jogvédelem lényegét az egyéb helyzet esetében is az adja, hogy a védett tulajdonsággal rendelkező panaszos elsődlegesen nem saját magatartása, hanem egy adott csoporthoz való tartozása miatt szenved hátrányt.”
Jóri András szerint, mivel a koronavírus elleni védőoltás kérése szabad döntés, ezen a ponton már az is kérdéses, lehet-e védett tulajdonság az oltottság.
Ám még ha az oltottságot »egyéb helyzetként« értelmeznénk is, a diszkrimináció akkor is csak abban az esetben valósulhat meg, ha a különbségtétel észszerűtlen. Itt lényeges, hogy azon »egyes korlátozó intézkedések« tartalma pontosan mi, amik alól az oltási igazolvány felmentést ad majd
– mutatott rá.
Ha ezek a felmentések észszerűek, vagyis az oltottak (például a betegségen igazoltan átesett személyek) és a nem oltottak közötti megkülönböztetés igazolható, akkor nem lehet diszkriminációról beszélni.
A volt adatvédelmi biztos álláspontja szerint a védettségi igazolvány – noha annak bevezetése következtében valóban eltérő helyzetbe kerülnek majd az oltott és nem oltott állampolgárok – nem szükségszerűen vezet hátrányos megkülönböztetéshez.
Ennek oka, hogy a csoporthoz tartozás adott esetben választás kérdése, a csoportok közötti különbségtétel – az egyes intézkedések alóli mentesítés – pedig várhatóan észszerű lesz
– véli Jóri András.
(Borítókép: A Hajdúszoboszlói Református ANNA Idősek Otthonának egyik munkatársa megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját 2021. február 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)