A betegek is érezhetik annak hatását, hogy február 28-ig dönteniük kell az egészségügyben dolgozóknak: aláírják-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyba való átlépést. Ugyanis a március 1-jén hatályba lépő új jogviszony teljesen átalakítja az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit és bérezését is.
Nagyon sokan azonban még mindig nem tudják, hogy pontosan milyen feltételekkel dolgozhatnak munkahelyükön a jövő hónaptól, ugyanis nem kapták meg a szerződéstervezetüket.
Az egyik egyetem munkatársa az Index számára írt e-mailben azt sérelmezte, hogy a törvény által garantált 30 napos határidőt nem biztosítja a munkáltatója számára. Az egyetem tájékoztató levelében mindösszesen a szolgálati jogviszony aláírásának napjáról adtak neki felvilágosítást.
A munkajog alapjait sérti meg mint munkáltató, hiszen dolgozói számára nem biztosította a kötelező 30 napot, hogy a munkavállaló a szerződését megismerje. Több munkavállaló indít pert az egyetem ellen, mivel ezt a kötelezettségét elmulasztotta.
A probléma nem egyedi eset. Ugyan a törvény 30 napot ír elő annak aláírása előtt, azonban szinte senki sem ismerhette meg időben a személyre szóló, egyéniesített munkaszerződés ajánlatát, amelyet elektronikusan töltenek fel.
Egy másik, vidéki egyetem tájékoztató levele szerint 2021. február 22. napjától kezdődően tekinthetik meg elektronikusan a szerződéstervezetet, és a február 22–26. közötti napokon személyesen kell aláírniuk a munkatársaknak a nyilatkozatot a munkaszerződéses ajánlat elfogadásáról.
Van azonban olyan egészségügyi intézmény, ahol már olvashatók a szerződéstervezetek.
5800 dolgozót érint az egészségügyi szolgálati jogviszony változása a Semmelweis Egyetemen, ők az elmúlt napokban kivétel nélkül és a jogszabályokban előírt határidőn belül megkapták az egészségügyi szolgálati szerződést, amelyet az előírásoknak megfelelő módon az ún. elektronikus tárhelyre töltött fel az intézmény
– írta megkeresésünkre a Semmelweis Egyetem, amely már tavaly decemberben, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeleteinek megjelenését követően folyamatosan tájékoztatta az érintett dolgozókat a jogszabályi rendelkezésekről.
Mintegy 46 ezer fős tagsággal bír egy közösségi csoport, amelyet megfogalmazásuk szerint a tavaly október elején elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény ihletett. Kifogásolják, hogy március elsejét követően a jogviszony lehetővé teszi a kétéves átvezénylést, az engedélyhez kötött másodállás vállalását, illetve hogy a szolgálati jogviszony jelentősen csorbítja a dolgozók jogait.
Az igencsak aktívan működő csoport egyik tagja arról írt, hogy február 18-án tájékoztatták őket az új jogviszony változásairól, és
február 22-én ismerhetik meg a tervezetet, amelynek aláírására csak pár napjuk marad.
Egy másik hozzászólásból kiderül, hogy van olyan munkavállaló, aki már február 18-án kezébe vehette a szerződéstervezetét, de ahogy fogalmaz:
Ma végre kezembe vettem az új jogállási tv. alapján készült szerződést! Érdekes olvasmány, mondhatom, ha valaki rendelkezik kellő alappal a jogi szakmai nyelv megértéséhez. Ha nem, akkor orosz rulett. Van benne sok pozitív változás az eredeti elképzeléshez képest, és látszik benne a kapkodás is, amit szerintem a sietség okozott. Véleményem, hogy érdemes független jogász véleményét kérni!
A hozzászólók közül sokan nem kendőzik a véleményüket. Az egyik vidéki kórházban dolgozó ápolónő az alábbiak szerint fogalmazta meg mondandóját:
Jelenleg Covid-nővérként alapvetően pulmós vagyok. Vállalom, hol és miképp, és ápoló vagyok. A legelsők egyike voltam, akik azt mondták, na neeee! Menjenek a p…ba ilyen feltételekkel. Alapvetően lázadó vagyok, megteszem, amit választok, kategorikusan nem, amit erőltetnek. Ezt erőltetik. Ezt a jogviszonyt. Ez egy okádék. És alá fogom írni? Igen. Szégyellem? Igen. De senki nem tartja el a fiaimat. Vagy valaki leteszi nekem a fizetést, hogy éljek? Hogy megéljek? Nem!
Sérelmesnek tartják az egészségügyi szolgálati törvényt a szakszervezetek is, akik Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség néven az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordultak. Az Akciószövetség öt nagy egészségügyi szakszervezetet foglal magába, többek közt a Magyar Orvosok Szakszervezetét és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, akik levélben fordultak az alapvető jogok biztosához az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alaptörvényt súlyosan megsértő két passzusa miatt.
Mint írják, a törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók kollektív alkuhoz fűződő jogát, illetve korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogát.
A szakszervezetek kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az októberben elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.
(Borítókép: Egészségügyi dolgozó 2021. február 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)